Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet

B - Budai János - Budai János - Buday Jenő - Buday József - Buday József - Buday József

1387 Buday 1388 mely igy végződik : Anno Domini 1406. die 17. mensis apr. completus est iste liber Rationalis ad glóriám Dei et man­datum Domini Magistri Joannis de Buda Canonici Ecclesiae Strigoniensis et A. Diaconi Borsiensis. Knauz Nándor, A Magyar Egyliáz Régi Mise és Zsolozsma Könyvei. Esztergom, 1870. Budai János. — Gyászverseket irt latinúl Valkai Miklós és ifjú Károli Gáspár, K. G. gönezi pap egyetlen fia halálára. (Wittenberga ? 1587.) Koncz József szives közlése. Budai János. — Munkái: 1. De per­sona Christi. Heidelberg, 1608. — 2. De purgatorio. U. ott, 1609. Koncz József szives közlése. Budai János, nagy-enyedi ev. ref pap volt 1812—14-ben. — Munkája: A bölcs férfinak érdemei. Kolozsvár. 1818 (Halotti beszéd Herepei Ádám tiszteleiére.) Petrik Bibliogr. Buday Jenő. — Munkái: 1. Enilény, melyet Remess Kazimér Ferencz-rendi áldozárnak ajánl. Szabadka, 1846. (Köl­temény.) — 2. Hálaszózat Marko Dienes tanárának a tané v be végeztével. U.ott, 1847. Petrik Bibliograpliiája. Buday József, esztergom-egyházmegyei áldozó-pap. szül. 1813. febr. 19.; gym­nasiumi és theologiai tanulmányainak befejeztével fölszenteltetett 1836. márcz. 26., mire segédlelkész volt Kosztolányban, administrátor az esztergom-megyei Pilis-Szt-Kereszten, azután plébános Köpösdön, most mint nyug. lelkész él Nagyszombat­ban. — Munkái: 1. Antistes Strigonien­sis. Pestini. 1856. — 2. Carmen hono­ribus dni Josephi Viber. Posonii, 1856. — 3. Carmen honoribus dni Michaelis Fekete de Galantha. Strigonii, 1857. — 4. Specimen venerationis d.Josepho Viber. U. ott, 1858. (Költemény.) — 5. Sertum e floribus celebriorum gestorum emin. d. Joan. Bapt. Scitovszky. Pestini, 1859. — Majer István és Zelliger még néhány alkalmi költeményét és egyéb munkáit sorolják föl, de a hely és év megnevezése nélkül. Majer István, Esztergomi Papság írod. Működése. — Zelliger, Esztergomi írók. — Petrik Bibliogr. — Schematismus Strigon. Buday József bölcselettudor, fó'reál­iskolai tanár Budapesten, szül. 1854. jan. 15. Szegeden ; középiskolái! a buda­pesti kegyesrendiek és a győri benczések gymnasiumában végezte s mint bölcse­lethallgató harmadfél évet töltött a buda­pesti egyetemen. 1877-ben tanárvizsgá­latot tett a magyar irodalomból és a bölcseletből; 1878. jan. bölcselettudorrá avatták ; ezután nagyobb utazásokat tett, különösen Olaszországban. 1877-ben az újvidéki magyar gymnasiumhoz a magyar nyelv, irodalom és bölcselet tanárává neveztetett ki. 1883-ban a budapesti II. ker. áll. főreáliskolához helyeztetett át és az akkor alakult Országos magyar iskola-egyesület jegyzőjévé választatott. 1890 óta egyetemi magántanár. — Az Újvidék cz. hirlapnak 1877—83-ig volt állandó munkatársa, melybe vezér­czikkeket és népszerű bölcseleti tárcza­czikkeket irt; dolgozott még a Pesti Naplóba (1879-83. levelezője 1884. 18. 85. sz. 305. sz. Horváth Cyrill életr. 1887. 125. 233. sz.), Bud. Hír­lapba (1884 137. sz.), M. Ifjúság Lap­jába (1885.), az Újvidéki kir. kath. gymn. Értesítőjébe (1879..) Az első közművelő­dési Congressus Naplójába a congressus történetét irta. — Munkái: 1. A bánsági német telepitvények és a Schulvereinok. Újvidék. 1887. (Különnyomat az Újvidék­ből.) — 2. Az egyéni halhatatlanság. U. ott, 1887. — 3. A positivismns neve­lési rendszere. Bpest, 1889. (Különny. a M. Philos. Szemléből.) — 4. Giordano Bruno élete és bölcselete. U. ott, 1889. (Különnyomat a M. Philos. Szemléből.) — A Magyar Philosophiai Szemlének kez­dettől (1882.) munkatársa s 1885—86-ban egyik szerkesztője volt. M. Könyvészet 1887. és önéletrajzi adatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék