Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet

B - Balogh Péter - Balogh Sámuel (almási) - Balogh Sándor

485 Balogh 486 Balogh Péter, főgymnasiumi tanár, szül. 1860. márcz. 2. Ohat pusztán Hajdu­megyében, hol akkor atyja gr. Forgách jószágán felügyelői állást töltött be, később Legenyére (Zemplénm.) költözött, hol ács­mesterséget folytatott. B. Péter iskoláit Legenyén kezdte és 1868-ban Egerben folytatta, majd Budapesten végezte a böl­cseleti tanfolyamot. Azután Vasmegyébe, az Inkey-házhoz, özv. Kendeffy Árpádné gyermekei mellé ment nevelőnek ; négy év múlva a debreczeni piarista algym­nasiumhoz, majd a szolnoki áll. főgymna­siumhoz került helyettes tanárnak, hol jelenleg is működik. — Szépirodalmi dol­gozatai közül csak: A fordulat cz. elbeszélés jelent meg a Fővárosi Lapokban (1888.); nyelvészeti czikkei kizárólag a mondat­tannal foglalkoznak és a Magyar Nyelv­őrben (1888. 1890.) jelentek meg. — Munkája: A görög nyelv kérdése. Bpest, 1890. (Különnyomat a Nemzetből. Ism. P. Napló 143. sz.) Önéletrajzi adatok. Balogh Sámuel (almási), ev ref. lel­kész és a m. tud. Akadémia lev. tagja, almási Balogh Pálnak édes testvére, szül. 1796. jun. 6. Nagy-Barczán, Bor­sodmegyében ; iskoláit Rimaszombatban kezdte és Sárospatakon végezte 1819-ben ; s közben egy évet a kézsmárki lyceumban, egyet Mikolán, a Szirmay-családnál mint nevelő töltött. Előbb a putnoki egyházba ment ki akadémiai rektorul, egy év múlva cenzúrázván Zsipbe rendeltetett segédlelkészül. Innét 1825-ben otrokócsi, 1826. sajó­keszi, 1832. náprágyi, 1834. serkei pappá lett, hol 1867. okt. 15. meghalt.­­ Irodalmi működését nyelvtani dolgozatokkal kezdte a Tudományos Gyűj­teményben 1819-ben és ugyanott bölcseleti, aestheticai, irodalmi s vegyes tárgyú czik­kei is megjelentek (1822-25. 1827. 1831. 1837—39.); továbbá a következő lapokba és folyóiratokba irt: Szépliteraturai Aján­dék (1819. 1821-23.), Sas (1831—32.), Kritikai Lapok (III. X. k. 1833.), Litera­túrai Lapok (1836. 1841.), Századunk (1839.), Tudománytár (1837—43.), Buda­pesti Hiradó (1846. 13. sz.) és a M. Akad. Értesítő (1859. III. és Uj folyam 1866. V. k.). Irt még az Érzékeny törté­netek cz. könyvbe (Kolozsvár, 1832.) és az Aurórába (1834.) szépirodalmi dolgo­zatokat. A Közhasznú Esmeretek Tárá­ban 174 czikke jelent meg. A szépről és fenségesről irt philosophiai pálya­művét az Akadémia 1842-ben 100 arany­nyal és ezüst serleggel jutalmazta. 1858. decz. 18. választatott meg akadémiai levelező tagot. — Munkái: 1. Áhítatos­ság órái. Buda, 1828—30. (1. 2. 3. és 6. kötet. A. B S. alájegyzéssel.) — 2. A különcz. Lafontaine után 3 kötet. Pest, 1829. — 3. Az ezüst lakodalom. Nézőjáték öt felv. Kotzebue után. Ko­lozsvár, 1831. — 3. Érzékeny történe­tek. I. A szegény Dorkó. J. S. után. II. Margit, Kotzebue után. U. ott, 1832. — 4 Halotti tanítás, néhai Losonczy Judit asszony, tekint. Tornallyay Antal ur hitvese felett. Rozsnyó, 1837. — Kéz­iratai : Még egy szó a menyasszony fektetésről Gömörben és vegyes tárgyú költemények a m. n. muzeumban. V. Akad. Almanach 1864. 227. 1867. 281. — Prot. Képes Naptár 1869 59. — L'­ V. Athenas 25. — Rozsnyói Hiradó 1883. 46. Sz. Balogh Sándor, szépműv. és böl­cselettudor, győri kanonok és a püspöki lyceum aligazgatója, szül. 1743 táján Kapuváron, Sopron megyében ; tanulmá­nyait a győri gymnasiumban végezvén, 1761-ben a jezsuita rendbe lépett és a theologiát Trencsénben folytatta. Ezután Egerben, majd Budán a latin nyelvet és ékesszólást tanította. A jezsuita rend eltöröltetvén, világi pap lett és a győri gymnasiumban tanított. Később győri prépost, kanonok és Komárom fölötti monostori apát lett. Meghalt 1810. júl. 13. 67 éves korában.­­ A magyar szó­tárhoz gyűjtött anyagot. Nevezetes könyv­tára volt, melyet nyilvános használatra 16.

Next