Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Zoltán (almási)
Balogh 492 osztály-tanácsosnak lett kinevezve. — Közgazdasági czikkeket irt a Hon, Nemzet és Magyar Föld cz. napilapokba névtelenül, és a Vasárnapi Újságba (1885.). A mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatról egy ismertető dolgozatot tett közzé a Nemzetgazdasági Szemlében (1889.) — Munkái: 1. Kiállítási Útmutató, az 1885. évi budapesti országos kiállítási bizottság tagjainak, a kiállítóknak s a kiállítás iránt érdeklődőknek. Hivatalos adatok alapján. Bpest, 1883. (Toldy Ferenczczel együtt.) — 2. A magyar háziipar állása 1882-ben. U. ott, 1883. — Szerkesztette a Kiállítási Kalauzt, hivatalos adatok alapján. (Budapest, 1885. Toldy Ferenczczel és Gelléri Mórral együtt.) M. Könyvészet, 1884. 1885. — Magyar Salon 1885. — Vasárnapi Újság 1885. 21. SZ. arczk. — Gelléri Mór, Kiállítási Naptár 1886. és önéletrajzi adatok. Balogh Zoltán (almási), földbirtokos, almási Balogh Pál fia, szül. 1833. febr. 7. Pesten; iskoláit Pesten az ev. gymnasiumban kezdte; 1848-ban honvéd lett és mint tüzértiszt Világosnál tette le a fegyvert. A festészetet Pesten és Bécsben tanulta; szini próbakisérleteket is tett Aradon , mígnem Pesten telepedett le s a költészetnek élt. 1857-ben megházasodván, nejével, Jakabfalvay Jolánnal, festészeti tanulmányait folytatandó Bécsbe ment, Rahl iskolájába, de elbetegesedvén, már a következő évben nejével falusi birtokukra, Csobajra, Szabolcsmegyébe vonult, hol a költészet mellett a festészettel foglalkozott. 1861-ben Pestre tette át lakását és a következő évben az Uj Nemzedék cz. szépirodalmi s aesthetikai lapot alapította, de ez politikával is foglalkozván, csakhamar betiltatott. Itt irta 1865-ben Báthory Erzsébet cz. s utóbb Apor vajda cz. szomorújátékait; a harmadik, Staraffa cz., már 1868-ban készen volt. Maradtak ezeken kivül töredékei és egy befejezett egy felvonásos vígjátéka: Külföldi. — 1872-ben nejével Olaszországban utazott. 1876-ban a Petőfi-társaság megválasztotta rendes tagjának. Ekkor Budapestre költözött és innen 1878-ban Csobajra utaztában Tokajban hirtelen rosszul lett és ugyanott junius 9. meghalt.• Verseit először Nagy Ignácz Hölgyfutárjában tette közzé, hol még csak álnév alatt mert föllépni; a Divatcsarnokban (1853 —59.) mutatta be magát több apróbb dalaival; megjelentek költeményei s más dolgozatai a következő lapokban és albumokban: Hölgyfutár (1855—56.1862.), Délibáb (1857.), Magyar Néplap (1857.), Nővilág (1857.), Napkelet (1857. 1860.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Vasárnapi Újság (1859., 1862. 1864.), Nefelejts (1859—74.), Családi Kör (1860—61.), Debreczeni Közlöny (1860.), Szépirodalmi Figyelő (1861-62.), Koszorú (1863—64.), Divatcsarnok (1855—56. 1863.), Hazánk és a Külföld (1865.), Fővárosi Lapokban (1865—67. 1878.), az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.), Csokonai-Albumban (1861.) és a Részvét-Albumban (1863.). A Petőfi-társaság Lapjába dolgozott utoljára. Festők és szobrászok műveinek ismertetését és birálatát még az Uj Nemzedékben kezdte meg s később a Pesti Naplóban folytatta. — Munkái: 1. Balogh Zoltán költeményei. Pest, 1855. (Ism. Budapesti Hirlap 703. Gyulai Pál.) — 2. Költemények. Ujabb füzet. U. ott, 1856. — 3. Balogh Zoltán költeményei. Bécs, 1863. (A két első munkának 2. kiadása.) — 4. Alpári. Költői regény hat könyvben. Kiadja a Kisfaludy-i társaság. Pest, 1871. (Ism. Hon 1872. 25. 26. sz. Szana Tamás. Figyelő 1872.) — 5. Összes művei. Életrajzi bevezetéssel kiadta és sajtó alá rendezte Zalár József. 3 kötet. Bpest, 1882-83. (Nemzeti könyvtár XXV., XXIX., XXXIII. k. alatt is.) — Szerkesztette az Uj Nemzedéket 1862. szept. 16-tól az év végéig (Szabados Jánossal együtt.) Arczképe Barabás által kőre rajzolva megjelent a Divatcsarnok mellett 1856-ban.