Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
C - Csókás János és Péter - Csokerlyán János - Csokerlyán Vazul - Csokonai Vitéz József - Csokonai Vitéz Mihály
895 Csokonai 396 mindenik más-más nyelv tanulását vállalta el, ő az olaszt választotta. Gyenge testi szervezete mellett is és napot olvasással és tanulással töltött és kisebbnagyobb költeményeket szerzett. A Békaegérharczot már 18 éves korában írta, Homérosz után ugyan, de az akkori politikai viszonyokra alkalmazta. 1793-ban Kazinczy már barátai között említi. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ki már ekkor a görög, latin, olasz és magyar költészetben járatos volt. A következő iskolai téli félévben (1794. decz. 6.) a főiskola ítélőszéke azzal vádolta őt, hogy az isteni tiszteletről elmaradoz, társait magához hiván az időt borozással és pipázással vesztegeti ; ezért megpirongatták és azzal fenyegették, hogyha több ily kihágást tesz, tanítói hivatalától el fog mozdíttatni. 1795-ben az elöljáróság a húsvéti ünnepekre Halasra bocsátotta, de Cs. a főváros közelségétől elragadtatva, nem tért vissza kollégiumába, hanem Dugonicsot látogatta meg Pesten. Ezután elöljáróinak elnézését és engedelmét kinyerve, ismét visszament Debreczenbe, de nagymértékű önbecsérzetéből származott összetűzései s a fegyelembe ütköző rendetlenségei miatt el kellett hagynia a kollégiumot; jún. 15. a főiskola imatermében búcsúzott el tanulótársaitól. (Búcsúbeszédét Szana Tamás közli Cs. életrajzában.) Az 1795—96. tanévet a sárospataki kollégiumban töltötte, de itt Kövy Sándor sem volt képes vele a törvénytudományt megkedveltetni, úgy hogy rendetlenül látogatta" az előadásokat. A költészet régi szeretete foglalta el egészen. Tanulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúságnak központjává tették őt. Patakot a közvizsgálat előtt hagyta el és a német nyelv megtanulása végett Lőcsére igyekezett; azonban szept. 3. már Bicskén volt Fehérmegyében, hol utóbb is gyakran tartózkodott Kovács Sámuel iskolarektornál. Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba ment, hol heves részt vett a francziák elleni elkeseredésben és kiadta a Diétái Magyar Musa cz. lapot, mely keddenként, utóbb kétszer hetenként az országgyűlés bevégeztéig tizenegy számban jelent meg. Weber könyvnyomtató nem volt rábírható munkáinak további kiadására, ezért elhagyta az év végén Pozsonyt. Komáromba utazott, hol 1797. ápr. 26. tartotta a megye fölkelő gyűlését; itt irta a fölkelésre buzdító verseit és ez év nyarán megismerkedett itt Fábián Julianna költőnő által Vajda Pál komáromi kereskedőnek Julianna nevű leányával, ki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt; ekkor születtek nagyrészt Lillát dicsőítő dalai, szerelemvalló levele, melyben Lillát (Vajda Juliannát) nyilatkozásra kéri, okt. 21. felelete a Lilla kedvező válaszára. E boldog élet kilencz hónapig tartott, mint Cs. búcsúzó levelében maga mondja, amikor a kilátás nélküli viszony Lillának férjhez adásával megszakadt. (Első férje Lévai István 1840. jún. 1. halt el 76. évében. «Lilla áldott hamvainak,»ki 1855. febr. 15. meghalt és 78 évet élt, második férje Végh Mihály hetényi ref. esperes emelt emléket.) Komáromi viszonya idején, úgy látszik, többnyire Kovács Sámuel barátjánál Bicskén tartózkodott, honnét gyakran ellátogatott Komáromba is, mely várost 1798. márcz. végén hagyta el. Azután Keszthelyre Somogyba ment, fölkereste Kiss Bálintot egykori tanulótársát, akkori csököli segédlelkészt, majd átrándult barátjához Szokolay Dániel somogyi esküdthez Hedrahelyre ; innét Kaposvárra ment s visszatértében Nagy-Bajomban Horváth Ádámot a Hunniás íróját keresi föl, a ki bemutatta a költőt sógorának Sárközy Istvánnak Somogy megye alispánjának és a csurgói gymnasium segédgondnokának, ki Kazinczyval levelezett. Sárközy magánál marasztja a