Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet

C - Caban (Czaban) András - Caesar (Csiszár) György (kassai) - Cajus Gábor - Calanus (Juvencius) Coelius

c­ saban (Csában) András, komjáti plé­bános, szül. 1813. decz. 7. Szélesén Zólyommegyében ; tanult Beszterczebá­nyán, Léván és Esztergomban, hol 1828-ban növendékpap lett; 1837. febr. 22. misés pappá szentelték föl és 1844-ben plébános lett Komjátiban Nyitramegyében, hol 1860. máj. 2. meghalt. Nyolcz nyel­ven beszélt, u. m. latinul, magyarúl, németül, tótul, oroszul, illyrül, francziául és lengyelül. Vagyonát jótékony czélokra hagyta.­­ Több költeményt és czikket irt és fordított a Printel Skoly a Literatury és Ciryll a Method cz. tót hírlapokba. Mayer István Neveléstanát lefordította tót nyelvre és kiadta Budán 1847-ben. Slovnik Kaucny. Prága, 1862. II. 2. — Slo­venské Pohlady 1888. 2. SZ. — Necrologium Strigoniensis 149. Caesar (Császár) György (kassai), sárospataki tanár, C. Mátyás kassai tanár fia; előbb Sárospatakon, azután Witten­bergában tanult, hol 1574-ben seniornak választották. 1577-ben Kassa város segé­lyével a boroszlói egyetem hallgatója volt, honnan aug. 12. irt Kassa városá­hoz ; e levele a város levéltárában van. 1578-ban sárospataki tanárnak válasz­tották ; később ref. lelkész lett ugyanott és meghalt 1586-ban.­­ Munkája: Oratio de vita et obitu clarissimi viri. .. dni Basilii Fabricii Szikszoviani. .. obitum pro luctu et lab­rimis deplorante apud populares suos Witebergae optimarum disciplinarum studiis operum navantes. Wittebergae, 1577. Korányi, Nova Memoria.­­— Klein, Nach­richten II. 401. — Frankl, Hazai és Külföldi Iskolázás 50. 72. 104. 10­5. 147. 239. 381. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár III. (Kézirat.) Cajus Gábor, orvostudor, szül. 1802-ben Kis-Teleken Baranyamegyében zsidó szü­lőktől , később a keresztény vallásra tért és Szegeden volt kórházi, azután magán orvos. Meghalt 1865-ben. A szegedi fő­gymnasiumba járó szegény sorsú és jó előmenetelű tanulók részére 1000 írtos ösztöndíj - alapítványt tett. — Czikke : Das Rochusspital in Szegedin. (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde 1852.) — Mun­kája : Dissertatio inaug. medica. De lingua et signo. Pestini, 1832. Szinnyei Könyvészete és Reizner János szives közlése. Calanus (Juvencius Coelius) dalmata, Dalmáczia kormányzója volt és 1188-tól 1218-ig pécsi püspök. — Munkája: Vita Attiláe primum edita. Venetiis, 1502. (2. kiadás: Ingolstadt, 1608. Szászky jegy­zeteivel és Bel Mátyás előszavával. Ad­paratus ad Historiam Hungáriáé. Decad. I. Monum. III. 1736. 80—158. 1.) Attilá­nak, a húnok királyának életét irta le röviden, főleg Priscus, Jornandes és Paulus Diaconus után, a monda nyomainak némi ismeretével. Id. Szinnyei J., Magyar írók II.

Next