Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
C - Csókás János és Péter - Csokerlyán János - Csokerlyán Vazul - Csokonai Vitéz József - Csokonai Vitéz Mihály
895 Csokonai 402 hoz cz. és 1876. 295. sz. Vályi Klárához irt két verses levelét Beöthy Zsolt közölte. Helyreigazítás. Egyet. Philol. Közlöny 1878.), nagyváradi Szabadság (1878. 226. sz. Egy gőgös leányhoz cz.), a Figyelő (X. k. 1881. Ányos Lajos gyűjteményéből fizet, XVI. A pesti dicsőség cz., XIX. Mi a csók? közli Kabos Ede és Kanyaró F. megjegyzése. X. XI. Abafi saját gyűjteményéből tizenhetet), M. Salon (1884. Márton napi gunár panasza cz.), Arad és Vidéke (1884. 237. sz. Ősz cz.), M. Szemle (1890. egyet.), Debreczeni Ellenőr (1890. 224. sz. Hencse, Hencse... kezdettel) és irataiból : Koszorú (1884. II. 45. Mi a csók ?) — Levelei: 1795. aug. 18. (Hon 1871. 269. sz.), Lillához, Komárom 1798. márcz. 12. (Vasárnapi Újság 1857. 38. sz., Hölgyfutár 1857. 216. sz.), Arankához Nagy-Bajom, Somogy 1798. aug. 4. (Uj M. Muzeum 1858. I. 394. 1., Reform 1872. 190. sz., Vasárn. Újság 1872. 19. sz.), bizáki Puky Istvánhoz, Debreczen, 1799. márcz. 16. Pest, 1801. szept. 26., Debreczen, 1803. aug. 17. (Ország-Világ II. 1881. 274. 1.), tanügyi levele, Csurgó 1799. jún. 25. (M. Paedag. Szemle 1882. 346. 1.), Kazinczy Ferenczhez 1801. júl. 11. Bagamér, 1802. decz. 26. és az év végén vagy 1803. elején. Debreczen, 1803. febr. 20., (Kazinczy Levelezése I. 434. 538. 541. 1., M. Szépirodalmi Szemle 1847. I. 21. 22. sz.), 1801. júl. 19. (Hortobágy 1865. 19. sz.), Pap Szász Józsefhez, Debreczen 1802. jún. 15. (Rozsnyói Hiradó 1881. 28. sz.), az 1802. debreczeni nagy tűzvész alkalmából (Vasárn. Újság 1871. 33. sz.), Engel Jánoshoz, Debreczen 1803. ápr. 27. (Akadémiai Értesítő 1855. 1. sz.), dr. Sándorffy Józsefhez, Debreczen, 1804. jan. 3. (Delejtű 1859. 94. sz.), Debreczen, 1804. jún. 3. (Vasárn. Újság 1871. 46. sz.), Obernyik Józsefhez, Debreczen, 1804. decz. 4. (Figyelő IX. 1880.), utolsó levele Papp József, Erős Gábor és Pethes Dávid tógátus barátihoz. Debreczen, 1804. decz. 10. (Főv. Lapok 1871. 235. sz. Igazmondó 1871. 42. sz.) — Kéziratai nagyrészt a debreczeni ref. kollégium könyvtárában vannak; azonban több kézirata őriztetik még a m. tud. akadémiában és a n. múzeumi könyvtárban is vannak levelei Nagy Gáborhoz 1794—1804. tizenhét darab, egy jótevőjéhez (Gáspár Pálhoz) 1795. Hála éneke gróf Széchenyi Ferenczhez; verse Földy János halálára 1802; Az Istenek osztozása, Mintat omnis amans, A pásztor király cz. 3 felv. énekes játék másolata s egyéb kisebb költemények (részben saját kézirata 1794—1803-ig, részben másolatok 1809-ből); Végbucsú Rózsitól és Rózsi bucsúzálogai 1803 ; verses levele Mátyási Józsefhez, Pest, 1795. máj. 10. (Közölve a M. Könyv-Szemlében 1891. 11. 1.) — Arczképét Cs. élete utolsó felében Erős barátja metszette rézbe; ez után készült az aczélmetszet Brockhaus F. A.-nál Lipcsében, mely a Toldy által kiadott Válogatott Munkái mellett jelent meg 1864-ben. Ferenczy István Rómában mellszobrát carrarai fehér márványból készíté, melyet 1822 végén küldött el a nádornak, ki aztán Debreczenbe szállíttatta, hol 1823. márcz. 11. a könyvtár termében üveg gúla alatt helyezték el. A debreczeni temetőben 1836. aug. elején a költő tisztelői négyszegű kőalapon 80 mázsa vasból öntött gúla alakú emléket állítottak hamvai fölé. (Síremléke megjelent két rajzlapon a Regélő mellett 1836-ban és Debreczenben 1866-ban.) 1860. szept. 29. Kulini Nagy Benő azon kis ház falába (Darabos utcza 993. sz.), hol a költő lakott és meghalt, márványlapot tétetett be e fölirással: Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozás-helye. Szobrát Izsó Miklós készítette el, melyet a kollégium előtti téren 1871. okt. 11. lepleztek le nagy ünnepélyességgel. Ekkor Imre Sándor emlékbeszédet tartott, Szász Károly pályanyertes ódáját szavalta el.