Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
D - Dományi Márk
989 Dományi 990 magát; 1836-ban a logikai s physikai osztályokat a selmeczi ág. ev. lyceumban, a két évi theologiai tanfolyamot 1842-ben Pozsonyban végezte, mire a papjelölti vizsgát letette. Az 1842—43. tanévben Armbruszter fia mellett nevelősködött és egyúttal Pápán a jogot tanulta. 1843. okt. külföldi egyetemekre ment s Halléban három évig tanult, hol Erdmann bölcseleti előadásait hallgatta ; a jenai s berlini egyetemet is meglátogatta. 1846. aug. visszatért a hazába s Lónyay Gábor családjánál 1848. novemberig nevelő volt, azután Vladár Ervin nevelője volt Sombon Beregmegyében ; 1849 okt. gr. Zichy Edmundné (Odescalchi herczegnő) Jenő fiának nevelője lett. 1850. februártól a szarvasi gymnasium tanára lett. 1852-ben a gymnasium 50 éves jubileuma alkalmával ő tartotta az emlékbeszédet; 1853-tól a soproni lyceum felső osztályaiban a magyar nyelvet, történelmet és a philosophiai propaedeutikát, a theologiában pedig a bölcseletet tanította. Ezen kivül 20 évig a magyar ifjúság önképzőkörének is elnöke volt. 1876-ban a nagyszebeni jogi akadémiában a bölcselet rendes tanárának neveztetett ki, melynek 1887. jún. történt feloszlatása után nyugalomba helyeztetett és azóta a fővárosban él. A m. tud. akadémia 1871. máj. 17. választotta levelező tagjai sorába. Két verse jelent meg a Tavasz cz. zsebkönyvben (Pápa, 1845.) ; programm értekezései: A gymnasiumi bölcsészeti oktatásról (Szarvasi ev. gymn. Értesítője 1853.), Aristoteles psychologiája (Soproni ág. ev. gymnasium Értesítője 1855.), Magyar ünnepi szónoklat az intézet 300 éves jubileuma alkalmával (u. ott, 1858.), Emlékbeszéd Pálfy József felett (u. ott, 1870.), Paduai Marsiglius tana az államról a magyar tud. akadémia Értesítőjében (1888.), Macchiavelli Miklós politikája és «Fejedelme» a Philosophiai Szemlében (1889.) jelent meg. Irt még paedagogiai s philosophiai czikkeket a Kemény Zsigmond Pesti Naplójába, a Török János M. Sajtójába s a Honba névtelenül. — Munkái: 1. A bölcsészet története. I. köt. Ó-kor. (Ism. Budapesti Közlöny 1871. 2. 4. sz. Napló 1871. 80. sz.). II. kötet. Az egyházi atyák kora. III. köt. A scholastika kora. IV. kötet. A renaissance kori bölcsészet története. Bpest, 1870. 1875. 1878. 1890. (Az I., II. és IV. kötet külön külön a Marczibányi mellékjutalomban részesült.) — 2. A bölcsészet szükségképeii tudomány. U. ott, 1872. (Székfoglaló. Értek, a bölcs. tud. köréből II. 2.) — 3. A logica fogalma. U. ott, 1874.) (Értek, a bölcs. tud. kör. II. 4.) — 4. Emlékbeszéd Mihályi Károly k. felett. U. ott, 1881. (Emlékbeszédek a m. tud. akadémia elhunyt tagjai felett I. 10.) — 5. Dante mint politikai iró. U. ott, 1888. (Értek, a társad. tud. kör IX. 5.) M. Tud. Akadémia Értesítője. V. 1871. 154. 169. 1887—88. 1890. 75. 1. — Petrik Könyvészete. — K. Könyvészet 1878. 1884. 1888. 1890. Szépirod. Kert 1888. 27. 28. sz. és önéletrajzi adatok. Dományi Márk, a kegyes tanítórendiek tartományfőnöke, szül. 1740. júl. 4. Veszprémben, hol a gymnasiumot elvégezte, mire 1759. okt. 18. Privigyén a kegyes tanítórendbe lépett; a két próbaév elteltével tanított 1762-től Magyar-Óvárt, Kecskeméten, Veszprémben és Nagy-Kanizsán. Miután pedig 1767—69-ben Nyitrán a hittudományi tanfolyamokat bevégezte, M.-Óvárt, Kanizsán és Tatában (1772— 73.) tanárkodott. Ezután Pesten volt tanár (1774.) Innét br. Orczy Lőrincz fia mellé hivatott meg nevelőnek (1775—82.); 1783 —84. Váczon tanított és a Mária-Teréziaféle kir. nevelőintézetben mint másodigazgató működött. II. József császár alatt feloszlattatván országszerte a nevelőintézetek, 1785-ben Pestre, azután Veszprémbe vonult, hol 1788—89-ben és Nyitrán 1790—96-ban rendi házfőnök lett. 1797-ben a pesti rendház kormányát vette át, hol öt évet töltött el, mire 1802. ápr. 6. tartományi rendfőnöknek választatott. A