Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
E - Egner Adolf - Egressy Ákos
1223 Egner—Egressy 1224 benső igazgatását tárgyazza. Kiadja a m. gazdasági egyesület. Pest, 1846. Szinnyei Könyvészete. Egner Adolf, állami tanító-képzőintézeti tanár, szül. 1844. jún. 17. Kecskeméten; 1851-ben katonai nevelőintézetbe küldték, hol nyolcz évet töltött Fehérvárt, Nagyváradon és Kassán. 1859—62-ben tanítóképző-tanfolyamot végzett Szatmárt. 1863-ban tanító volt a nagykárolyi róm. kath. iskolánál. 1864—68-ban Budapesten tartózkodott, hol a generalbassus és összhangzattanból a nemzeti zeneakadémia biráló bizottsága előtt vizsgálatot tett. 1869-ben nevelősködött a Boér-Forinyákcsaládnál Nagy - Károlyban . 1870-ben gymnasiumi tornatanfolyamot végzett Pesten. 1871-ben tornatanár volt a szatmári kir. főgymnasiumnál. 1873-ben középiskolai tanári vizsgát tett. 1871-ben az újonnan fölállított iglói állami tanítóképzőhöz neveztetett ki zene-, ének- és tornatanárnak; 1888-ban Znióváraljára, 1889-ben pedig Kun-Félegyházára helyeztetett át, hol jelenleg is működik. 1874-ben gymnasiumi rajztanári vizsgát tett. Paedagogiai czikkei 1872 óta a Néptanítók Lapjában, Néptanodában, Népnevelők Lapjában, Zipser Botéban és a M. Tanítóképzőben jelentek meg. — Munkái : 1. Vezérkönyv a népiskolai énektanításban. Bpest, 1874. — 2. Éneklő ABC, a népiskola hat osztálya számára. U. ott, 1874. Három füzet. — 3. Módszertani s gyakorlati vezérkönyv a népiskolai fi- és leánytornászáshoz. U. ott, 1878. — 4. Népiskolai tornaszerek tervrajza. Szepes-Igló, 1879. — 5. Tátrai Emlékek, költemények hangokban, szóban és képben. Lipcse, 1880 — 83. — 6. Elméleti - gyakorlati összhangzat-zenetan paedagogiai elvek szerint. Tanítóképzőintézetek, zenedék, orgonisták, valamint a művészet barátai számára. Heinze Lipót után újólag átdolgozta. Bpest (Ober-Glogau), 1884. Kiss Áron, Népiskolai Tanítás Története 449. 470. 1. — Hr. Könyvészet 1884. és önéletrajzi adatok. Egressy Ákos, színész és tanár, E. Gábor színész s Szentpétery Zsuzsánna (Szentpétery Zsigmond színész nővérének) fia, szül. 1832. nov. 9. Kassán; iskoláit Pesten, Kolozsvárt, Miskolczon és Késmárkon végezte. Az 1848—49. szabadságharczot végig küzdötte, időközben mint segédtiszt atyja mellett. A világosi fegyverletétel után az osztrák hadseregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben atyja oktatásával a színi pályára lépett; ez okból nagyobb tanulmányutat tett 1853-ban Német-, 1861-ben Franczia- és 1862 —63-ban Olaszországban, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Évekig működött aztán mint jellemszínész és igazgató az ország nagyobb városaiban: Kolozsvárt, Debreczenben, Kassán, Temesvárt, Szegeden, Miskolczon, Aradon sat. 1866-ban a pesti nemzeti színházhoz szerződtetett, majd néhány évet mint színigazgató s működő színész a vidék nagyobb városaiban töltött ; 1878 óta ismét a budapesti nemzeti színház állandó tagja. E. Á. hozta színre hazánkban legelőször Shakespeare János királyát 1867-ben Kolozsvárt; ugyan ő adatta vidéken először Shakespeare VIII. Henrikjét 1870 ben Miskolczon. — Irt 1870 óta útleírásokat, szabadságharczi emlékeket, életrajzokat, Shakespeare-tanulmányokat, aesthetikai dolgozatokat sat. a következő lapokba : Szini Világ, Színpad, Kolozsvári Közlöny, Borsod, Szilágy-Somlyó, Bajai Közlöny, Vasárnapi Újság, P. Hirlap, Egyetértés, Budapesti Hirlap (1885. 189. sz. Visszaemlékezés 1849. máj. 21-re, 1885. 249—251. sz. és 1886. 230. 232. 239. 245. sz. Emlékeimből: Művészház, A múzsák, közt, Olympusi órák, Petőfi megismerkedése atyámmal), Ország-Világ (1887.), M. Salon (1887.), sat. — Kiadta atyja hátrahagyott műveinek egy részét: Egressy Galambos Gábor emléke (Pest, 1867.) és A színészet iskolája (u.