Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet

C - Csókás János és Péter - Csokerlyán János - Csokerlyán Vazul - Csokonai Vitéz József - Csokonai Vitéz Mihály

393 Csókás—i Csokonai 394 kész volt Ekecsen (Komárom m.) 1798. márcz. 28-tól 1826. jún. 23-ig. midőn 56 éves korában megbalt. Hetényi János és Dómján Sámuel lelkészek tartottak fölötte gyászbeszédet. — Kézirati mun­kája : A megcsalatott szerelmi gyötrés­nek áldozatjává lett Adolf levelei. Né­metből találós szaporítással által szerez­tetett. 4-rét 100 1. fol. (a nemzeti múzeum kézirattárában.) Ismertette Erdélyi Pál az Egyetemes Philol. Közlönyben (1889) a fordító életrajzával. Csókás János és Péter. L. Laskai Csókás János és Péter. Csokerlyán János, tábori lelkész, szül. 1800-ban Nagy-Becskereken ; tanult Temesvárt, Szegeden és Karloviczon; tanító volt Belacerkván és 1830-ban tábori lelkész a német bánáti ezredben. — Munkái: 1. Declamatio exc. ill. ac. rev. dno Stephano Stratimirovich de Kulpin, Orient, eccl. archiepiscopo Car­loviciensi, devotissime oblata. Albo-Ecclesiis die 1 febr. 1829. Budae. — 2. Ogledalo dobrodjeteli i vjernosti. U. ott, 1829. (Az erény és hűség tükre.) — 3. Poljszka Ljubusica. U. ott. 1830. (Erdei ibolya.) — 4. Neujahrsgefühle Sr. Excell. Grafen Vetter von Lilienberg. Karlstadt, 1840. ScUafarik, Geschichte der Südslav. Lite­ratur III. — Petrik Bibliogr. Csokerlyán Vazul, orvosdoktor, kö­zépiskoláit Temesvárt végezte, mire 1826-tól az orvosi tanfolyamot a pesti egyetemen hallgatta s 1830-ban orvos­tudor lett. azután Temesvárt telepedett le, hol mint gyakorló-orvos még 1840-ben működött. — Munkái: 1. Encomiasticon spect. ac. perill. dno Demetrio Trifunacz de Batfa profunda cum veneratione oblatum. Temesvarini, 1826. — 2. Ono­masticon quod spect. dno Joanni Rei­singer, sacram nominis sui diem reco­lenti... obtulit 1829. Pestini. — 3. Hudozsestvo odvratiti boleszti. U. ott, 1830. (A betegségek megelőzésének mes­tersége.) Scha/arik. Geschichte der Südslav. Lite­ratur III. — Bugát és Flór, Magyarországi Oivosrend Névsora 1840-re. — Petrik Bibl. Csokonai Vitéz József, szinész-sugó. — Munkái: 1. Zsebkönyv. Uj esztendei köszöntésül, tisztelet hódolással nyújtva Erdély nagy lelkű fiainak és leányainak. Kolozsvár, 1831. (Kótsi Patkó János erdélyi színész életrajzával.) — 2. M agyar Játékszini zsebkönyvecske. Szeged, 1833. — 3. Budai nemzeti játékszini zsebkönyv 1835-re. Buda. Petrik Bibliogr. Csokonai Vitéz Mihály, ev. ref. fő­iskolai tanár, nemes Cs. Vitéz József jóhirű seborvos és Diószegi Sára fia, szül. 1773. nov. 17. Debreczenben, hol atyja 1786. febr. 20. elhalván, édes anyja gondjaira maradt (ki 1810. máj. 23. halt el) és a debreczeni ev. ref. fő­iskolában tanult, hol 1785. ápr. 18., az alsóbb osztályok elvégzése után, a felsőbbekbe lépett ; tanárai voltak Budai Ferencz és Ézsaiás, a költészeti osztály­ban Háló Kovács József, az Aeneis for­dítója ; 1786-ban Fodor Gerzson oktatta a felsőbb szónoki s metaphysikai osz­tályban. Elvégezvén 1788-ban a gymna­siumot, ápr. 18. az akadémiai tanfolya­mot kezdé el és Milesz Józseftől hall­gatta az alkalmazott mértant, termé­szettant és bölcseletet; a theologiai szakban Ormós András oktatta, a héber és arab nyelvet s az ó- és újszövetségi szentirás-magyarázatot Sebestyén István­tól, az ágazati, erkölcsi és lelkipásztori hittudományt az egyháztörténettel Szi­lágyi Gábortól hallgatta. Mindnyájok közül a Budaiaknak, kik a hazai törté­nelmet adták elő, és Sinay Miklósnak, kitől az általános világtörténelmet és régi literaturát hallgatta, volt reá leg­több hatásuk. Tanulótársai közül kis kört alakított maga körűi, hogy egymás­sal az ujabb irodalmat megismertessék;

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék