Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet

F - Frank András - Frank Bálint - Frank Bálint (frankensteini)

719 Frank 720 kozván, ez F. szakállába kapott, mire az érseket arczúl csapta, miért három napig a csonka toronyba záratott. A mo­hácsi ütközetről elkésett ; azután Zápolya tántoríthatatlan hive lőn mind halálaig, mely őt Varasd ostromában 1527. szept. 27. érte el. — Egy Breviárium kiadásá­val tette nevét az irodalomban emléke­zetessé : Das deutsch-römisch Brevier, welches durch Kosten des Herrn... zu drucken verordnet ist. Venedig, 1518. Hon és Külföld 1846. 77. 78. SZ. — HI. Akad. Értesítő 1850. (Velenczei fogságáról 1514—19. Wenzel G.) — Nagy Iván, Magyarország Csa­ládai IV. 242. 243. 1. — Századok 1873. 302. 1. — Zalka László, Győri papnevelő intézet könyvtárának Czimjegyzéke 281. 1. — Kerék­gyártó Magyarország Emléklapjai 507. 1. Frank András, az erdélyi országgyű­lésen jelen volt Szeben városi polgár és iró diák. — Országgyűlési tudósításai és naplójegyzetei 1667—1661. az általa irt Frank-codexben megvannak a szász nemzeti egyetem nagyszebeni levéltárá­ban ; ennek másolata pedig a kalocsai könyvtárban. A kettőt egybevetve, Szi­lágyi Sándor bő kivonatát közölte a Tör­ténelmi Tárban (1888. 35-63. 1.). Ezen gyűjtemény, F. német és latin naplójegy­zetein kívül, hét jelentést foglal magá­ban, melyek közül hármat (1657. okt. 25., 1659. máj. 24. és szept. 24.) Frank irt, a többi négyet mástól vette. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 337. 1. (Csak a codex czimét ismerte mások után.) Frank Bálint, a szászok grófja, szül. 1590-ben Szász-Régenben ; tanult Besz­terczén és 1610-ben Kolozsvárt; 1613-tól 1621-ig házi tanító volt Bécsben Stubick Tóbiás kereskedőnél, kinek halála után ennek négy fiával, az özvegytől és ennek atyjától Henkel Lázártól segíttetve, 1622 —23-ban a strassburgi egyetemen tanult és az 1624. évet Bécsben töltötte. Hazá­jába visszatérvén 1625 ben a nagy-szebeni gymnasium rectora lett; 1626-ban azon­ban már kerületi jegyző, 1632—33-ban városi kapitány (Stadthahn) volt. 1639. decz. 29-től 1645. jún. 18-ig polgármes­ter, ettől fogva pedig 1648. máj. 9. be­következett halálaig a szász nemzet grófja s nagyszebeni királybíró volt. — Mun­kája: Dissertatio de Calvinismo fugiendo ob depravationem et elusionem dictorum Sacrae Scripturae de reproborum indu­ratione. Praeside Job. Gisenio.. . Argen­torati, 1621. Siebenb. Quartalschrift II. 1791. 272. 1. (ha­lálát 1645. febr. 18-ra teszi.) — Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 338. 1. Frank J?rfZw£(frankensteini). valóságos kir. tanácsos, a szászok grófja s király­bíró, előbbinek fia, szül. 1643. okt. 20.; tanult Nagyszebenben és az altdorfi egye­temen, hol 1666-ban Dürr tanár alatt de Aequitate cz. vitairatot védett. Vissza­térte után több hivatalt viselt Nagysze­benben. 1628-ban kerületi jegyző lett és Haupt János királybírónak halála (1686. febr. 14.) után. ennek tisztét nyerte el. Apafi fejedelem megerősítette mint a szász nemzet grófját s 1687. márcz. 11. fejedelmi titkos tanácsossá nevezte ki. Gróf Bánfi György kormányzása alatt a katholikusok, reformátusok, lutheránusok és unitáriusok közül három-három vá­lasztatott a kormánytanácsba; ezek egyike volt F. is. Leopold király egyúttal meg­erősítette őt hivatalában és Frankenstein előnévvel a nemesek közé emelte. Meg­halt 1697. szept. 27. A nagyszebeni plé­bánia-templomban van síremléke, mely­nek feliratát maga készítette (Közli ezt Mökesch, Die Pfarrkirche der A. C. B. zu Hermannstadt 103. 1.) — Munkái: 1. Hundert sinnreiche Grabschriften et­licher tugend- und lasterhaften Gemüther, zu Liebe und stets grünenden Ehren des unsterblichen Dichtergeistes. Hermann­stadt, 1677. — 2. Hecatombe Senten­tiarum Ovidianarum, germanice imita­tarum, d. i. Nachahmung auserlesener Sprüche des berühmten Poeten Ovidii Nasonis. U. ott, 1679. (Néhány magyar, rumén és erdélyi-szász nyelven is közöl-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék