Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet
F - Frank András - Frank Bálint - Frank Bálint (frankensteini)
kozván, ez F. szakállába kapott, mire az érseket arczúl csapta, miért három napig a csonka toronyba záratott. A mohácsi ütközetről elkésett ; azután Zápolya tántoríthatatlan hivelen mind haláláig, mely őt Varasd ostromában 1527. szept. 27. érte el. Egy Breviárium kiadásával tette nevét az irodalomban emlékezetessé : Das deutsch-römisch Brevier, welches durch Kosten des Herrn... zu drucken verordnet ist. Venedig, 1518. Hon és Külföld 1846. 77. 78. SZ. — HI. Akad. Értesítő 1850. (Velenczei fogságáról 1514—19. Wenzel G.) — Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 242. 243. 1. — Századok 1873. 302. 1. — Zalka László, Győri papnevelő intézet könyvtárának Czimjegyzéke 281. 1. — Kerékgyártó Magyarország Emléklapjai 507. 1. Frank András, az erdélyi országgyűlésen jelen volt Szeben városi polgár és iró diák. — Országgyűlési tudósításai és naplójegyzetei 1667—1661. az általa irt Frank-codexben megvannak a szász nemzeti egyetem nagyszebeni levéltárában ; ennek másolata pedig a kalocsai könyvtárban. A kettőt egybevetve, Szilágyi Sándor bő kivonatát közölte a Történelmi Tárban (1888. 35-63. 1.). Ezen gyűjtemény, F. német és latin naplójegyzetein kívül, hét jelentést foglal magában, melyek közül hármat (1657. okt. 25., 1659. máj. 24. és szept. 24.) Frank irt, a többi négyet mástól vette. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 337. 1. (Csak a codex czimét ismerte mások után.) Frank Bálint, a szászok grófja, szül. 1590-ben Szász-Régenben ; tanult Beszterczén és 1610-ben Kolozsvárt; 1613-tól 1621-ig házi tanító volt Bécsben Stubick Tóbiás kereskedőnél, kinek halála után ennek négy fiával, az özvegytől és ennek atyjától Henkel Lázártól segíttetve, 1622 —23-ban a strassburgi egyetemen tanult és az 1624. évet Bécsben töltötte. Hazájába visszatérvén 1625 ben a nagy-szebeni gymnasium rectora lett; 1626-ban azonban már kerületi jegyző, 1632—33-ban városi kapitány (Stadtbahn) volt. 1639. decz. 29-től 1645. jún. 18-ig polgármester, ettől fogva pedig 1648. máj. 9. bekövetkezett haláláig a szász nemzet grófja s nagyszebeni királybíró volt. Munkája: Dissertatio de Calvinismo fugiendo ob depravationem et elusionem dictorum Sacrae Scripturae de reproborum induratione. Praeside Job. Gisenio.. . Argentorati, 1621. Siebenb. Quartalschrift II. 1791. 272. 1. (halálát 1645. febr. 18-ra teszi.) — Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 338. 1. Frank J.rfZw£(frankensteini), valóságos kir. tanácsos, a szászok grófja s királybíró, előbbinek fia, szül. 1643. okt. 20.; tanult Nagyszebenben és az altdorfi egyetemen, hol 1666-ban Dürr tanár alatt de Aequitate cz. vitairatot védett. Visszatérte után több hivatalt viselt Nagyszebenben. 1628-ban kerületi jegyző lett és Haupt János királybírónak halála (1686. febr. 14.) után, ennek tisztét nyerte el. Apafi fejedelem megerősítette mint a szász nemzet grófját s 1687. márcz. 11. fejedelmi titkos tanácsossá nevezte ki. Gróf Bánfi György kormányzása alatt a katholikusok, reformátusok, lutheránusok és unitáriusok közül három-három választatott a kormánytanácsba; ezek egyike volt F. is. Leopold király egyúttal megerősítette őt hivatalában és Frankenstein előnévvel a nemesek közé emelte. Meghalt 1697. szept. 27. A nagyszebeni plébániatemplomban van síremléke, melynek feliratát maga készítette (közli ezt Mökesch, Die Pfarrkirche der A. C. B. zu Hermannstadt 103. 1.) — Munkái: 1. Hundert sinnreiche Grabschriften etlicher Jugend- und lasterhaften Gemüther, zu Liebe und stets grünenden Ehren des unsterblichen Dichtergeistes. Hermannstadt, 1677. — 2. Hecatombe Sententiarum Ovidianarum, germanice imitatarum, d. i. Nachahmung auserlesener Sprüche des berühmten Poeten Ovidii Nasonis. U. ott, 1679. (Néhány magyar, rumén és erdélyi-szász nyelven is közöl)