Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet
G - Gonda Béláné (Nagy Irma)
1284 Gotthardt— (Különnyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből). — 3. Építési tanácsadó. Mérnökök, építészek és építőmesterek, földbirtokosok, gazdatisztek és általában az építkező közönség használatára. U. ott, 1878. (2. teljesen átdolg. kiadás. Húsz képmelléklettel. U. ott, 1889.) — 4. A tiszavölgyi társulat által 1879-ben rendezett szakértői értekezlet eredménye. U. ott, 1879. — 5. Közgazdaságunk 1880-ban. U. ott, 1881. (Különny. az Ellenőrből). — 6. A hydrographiai intézmény Olaszországban. U. ott, 1884. (Különny. a Gazdasági Mérnökből). — 7. Az aldunai vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása. U. ott, 1892. (Francziául is megjelent. Páris, 1892.) — 8. A Magyar Duna. Bpest, 1894. (Különnyomat az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben cz. műből). — Alapította a Gazdasági Mérnököt és 1877. máj. 1. óta szerkeszti Budapesten; szerkesztette és kiadta a Műszaki Hetilapot 1881. márcz. 16-tól szept. 26-ig, a Kiállítási Értesítőt 1884. júl. 1-től 1885.. okt. 1-ig, a Vízügyi Közlönyt 1886. júl. 1-től 1887. októberig, midőn az megszűnt. Hl. Könyvészet 1876. — Horváth Ignácz Könyvészete 1879., 1881., 1884., 1891. — Hl. Szalon XVII. 1892. arczk. és önéletrajzi adatok. Gonda Béláné (Nagy Irma), szül. 1859. ápr. 30. Nagy-Kőrösön, hol atyja Nagy László az ev. ref. tanítóképző igazgatója volt, kitől az első alapvető oktatást nyerte; atyja 1869-ben Baranya- és Tolnamegyék tanfelügyelőjévé neveztetvén ki, Pécsett folytatta tanulmányait, majd atyjának 1872-ben Pestmegyébe történt áthelyezése után a Zirzen Janka vezetése alatt állott budai tanítóképzőbe lépett. A nevelésügy történelmi fejlődését, annak a népek és nemzetek művelődésére gyakorolt befolyását tette tanulmánya tárgyává; e mellett tökéletesen elsajátíta az angol, franczia és német nyelvet és később alaposan foglalkozott különösen a franczia klasszikusok tanulmányozásával. Atyjának 1875. máj. 6. bekövetkezett halála megrendítő csapást mért ifjú kedélyére ; fájó érzésének többször ad megkapó kifejezést naplójegyzeteiben. 1876. júl. 6. letette a tanítónői képesítő vizsgát. 1878. márcz. 31. Gonda Béla műegyetemi tanár neje lett. Erre az időre esik irodalmi működésének legnagyobb része. A családi, anyai gondok azonban csakhamar elterelték az irodalmi foglalkozástól, de azért pihenő óráiban visszatért első eszményéhez, az irodalomhoz. 1884-ben már erősebben kezdte érezni a fejlődő tüdőbajt, s ez év nyarán Gleichenbergben keresett üdülést. 1885. jún. 29. négy éves lányának halála mélyen lesújtotta a nemesszivű anyát. A mély fájdalmat megragadó közvetlenséggel írja le naplójegyzeteiben (júl. 12.) Már 1887-ben a gleichenbergi nyaralásnak nem érte semmi jó hatását ; őszszel a gyötrő láz teljesen erőt vett testén és orvosa Olaszországba küldte; férjével Peglibe, Nizzába s Mentonéba utazott; végre Abazziában próbált erőt gyűjteni, de itt már végkép elhagyta ereje s ápr. 7. hazajöttek. Meghalt 1888. máj. 6. Budapesten. — Első irodalmi kísérlete : A női oktatásról a Pesti Naplóban (1877. jan. 16.) jelent meg; írt a Fővárosi Lapokba (1877. A női műveltségről, A modern társaséletből, Dobsina és környéke, 1879. Négy nagy költő barátsága), ezeken kívül még angol, franczia s német gazdasági és technikai szaklapokból is készített fordításokat és átdolgozásokat a Mérnök- és Építészegylet Közlönyébe s a férje által 1877-ben megindított Gazdasági Mérnökbe. 1878-ban kezdett behatóbban foglalkozni aesthetikai és dramaturgiai tanulmányokkal (A bolygó zsidóról sat.), a Budapesti Bazárban és Ország-Világban (1879. eredeti s ford. beszélyek). — Munkája : Eszmék és emlékek. Irodalmi hagya-