Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 4. kötet
H - Haraszty Kajetán - Haraszty Mihály - Haray Viktor
461 Haraszty —Haray 462 látnok. Augier után francziából ford. R. J. Bpest, 1886. (Olcsó Könyvtár 209.) — 2. Tündérmesék. Perrault, D'Aulnoy grófné, Le Prince de Beaumontné meséi. Ford. U. ott, 1892. (Előszóval Haraszti Gyulától. Ism. Vasárnapi Újság 13. sz.) — 3. Colette fogadalma. Regény. Schultz Johanna után francziából ford. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár 337. Előbb a Budapesti Szemlében 1893.) Férjének Haraszti Gyulának szives közlése. Haraszty Kajetan, szent Ferencz-rendi Capisztrán szerzetes, budai származású; 1761. ápr. 24. lépett a szerzetbe ; 1762— 64. hallgatta Budán a philosophiát és 1765-ben a theologia I. tanfolyamát; valószínű, hogy Milanóban végezte tanulmányait, hol 1772—74. philosophiae lector, 1774—91-ig pedig udvari lelkész volt. — Több értekezést írt olaszul a méhészetről, mezei gazdaságról, a gabonáról és kukoriczáról; az eleven sövényről írt értekezésével a lyoni akadémia jutalmát nyerte el; a milanói gazdasági egyesület egyik munkáját, melyet a trágyának a síkföldön és a hegyes vidékeken való szaporításáról írt, szintén jutalomban részesítette. — Munkája: Genealogia compendiosa degli Imperatori Romani discendenti dali Augustissima Casa d'Austria, adornata di Ritratti analoghi â medesimi, e di varie storiche annotazioni illustrata. Milano, 1780. (I. Rudolftól II. Józsefig). — Nevét Harastinak is írták. Ungarische Staatsund Gelehrte-Nachrichten 1787. 24., 36. sz. — Catalogus Bibl. Fr. Com.Széchenyi I. 463. 1. és a budai Capisztránrend évkönyvei. Haraszty Mihály, orvosdoktor, szül. 1792-ben Mező-Komáromban Veszprémmegyében , a pesti egyetemen tanult és 1819-ben nyert orvosdoktori oklevelet; azután gyakorló-orvos és Bene Ferencz egyetemi tanár mellett kórházi segédorvos volt. Meghalt 1823. decz. 4. Pesten 31 éves korában. — Munkája : Dissertatio inaug. medica de apoplexia. Pestini, 1819. Hasai s Külföldi Tudósítások 1823. II. 49. SZ. — Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1823. 102. SZ. — flupp. Beszéd 152. 1. — Szinnyei Könyvészete. Haray Viktor, színész, első szerelmes szerepeket játszott és a 40-es években kedvelt volt a vidéki színpadokon. Az 1848—49. szabadságharczban részt vett; az erdélyi hadjáratban többször kitüntette magát és Bem nem egyszer jelentékeny megbízásokkal látta el; hosszabb ideig Teleki Sándor grófnak is hadsegéde volt. A szabadságharcz után sokáig bujdosott, egy ideig Csernovics Péternél Arad megyében, utóbb Erdélyben ; azután a kolozsvári színháznál kapott kezelői állást; majd gróf Bethlen Gábornál, utóbb pedig gróf Esterházy Kálmán kolozsmegyei főispánnál jószágigazgató volt Bajomban, hol súlyos betegségbe esett; Kolozsvárra vitette magát és ottan 1882. július 23. meghalt himlőben 64. évében. — írt a Hölgyfutárba (1858. Drezdai látványok, 1860. Bukaresti selőpataki levelek, 1861— 63. Kolozsvári posta cz. több levél és egy költ.), a Részvét Albumba (1872. Egy fegyverengedély története). — Munkái : 1. Szökött színész és katona, eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban, zenéje Egressy Benjamintől. Pest, 1846. (Nemzeti Színházi Zsebkönyv; először adatott a pesti nemzeti színházban 1845. aug. 11. és 24-én). — 2. Töredék egy menekült naplójából. Kolozsvár, 1861. — 3. A nagyságos urak, ered. vígj. 1 felv. U. ott, 1873. — 4. Az első szerelem. Elbeszélés. U. ott, 1881. — írt még egy rémdrámát: A váradi bankócsináló hat képben (melyet Nagyváradon 1845-46-ban előadtak ; azután színpadra került Debreczenben és Kolozsvárt, czímét is a szerint debreczeni és kolozsvári bankócsinálóra változtatta) és egy Apafi Mihály cz. színművet. Benkő Mihály, Magyar színvilág, Bpest, 1873. 39. 1. — Molnár György, Világos előtt. Szabadka, 1880. — M. Könyvészet 1881. — 1882. Hon 203. SZ. esti k., Ellenőr 371. SZ.,