Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 5. kötet
I - Iczés József - Idari Péter - Idrányi Gábor - Iduna (Szász Károlyné, Szász Polyxena) - Iduna, családi nevén Gusola Ida
Iczés József, népiskolai tanító, szül. 1841. okt. 24.Bakony-Szent-Lászlón (Veszprémi.); a gymnasiumot Győrben végezte, mire a soproni lyceumba került, hol két éves képezdei tanfolyamot végzett és tanítói oklevelet nyert. Tanító volt Nemes-Magoson (Vasm.) öt évig; Nagy-Gerezden pedig Ruprecht Lajos földbirtokos gyermekei mellett két évig nevelősködött. 1867. aug. 4. a szegedi ág. ev. egyházközség tanítóvá választotta s itt működött 1869. szept. 25-ig, midőn a felekezeti iskola községivé alakíttatotta át. Mint községi tanító az éles-utczai, majd a rókusi népiskolánál működött 1890. jan. 20. bekövetkezett halálaig. 1871-ben részt vett a soproni tornatanítói tanfolyamban és tornatanári oklevelet nyert; az 1872—73. tanévben a szegedi állami főreáliskolához tornatanítóvá neveztetett ki, hol három évig működött. 1884-ben a Szegeden nem magyar ajkú tanítók részére rendezett tanfolyamnak is egyik tanítója volt. Acsongrádmegyei tanító-egylet és a szegedi torna-egylet megalapítása körül tevékeny munkásságot fejtett ki, a közgyűléseken több tanügyi kérdést fejtegetett. Számológépei a szegedi s budapesti kiállításon elismerő oklevelet nyertek. — Czikkeket írt a természetrajz, számtan, földrajz és énektanítás módszeréről, az iskolai közegészségügyről a Tanügyi Lapokba, a Tanügyi Közlönybe, •a Szegedi Naplóba s a Szegedi Híradóba. Idari Péter, L. Ilosvai Péter. Idrányi Gábor, cs. és kir. tüzér százados, a cs. és kir. tüzérségi hadapródiskola tanára. — Munkája: Radeczky apró könyve. Életkép korának történeti keretében. Ausztria-Magyarország hadserege és népei számára írta Duncker C. ford. . .Bécs, 1891. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról: Iduna (Szász Károlyné, Szász Polyxena), Szász János 1848. követ és Ferenczy Zsuzsa leánya, szül. 1832-ben Erdélyben, szemeriai Szász Károly költő s jelenleg ev. ref. püspöknek unokahuga és első neje volt. Meghalt 1853. jan. 17. Nagy-Kőrösön, hol férje akkor tanár volt. — Költeményeket (Iduna névvel) közölt tőle a Divatcsarnok (1853), a Hölgyfutár (1853. a Szépirodalmi Lapok (1853), a Délibáb (1853), Nővilág (1857), a M. Színházi Lap (1860) sat. — Költeményeit halála után férje Szász Károly adta ki: Iduna hagyományai. Pest, 1853. (Ism. Pesti Napló 1086. sz. Gyulai Pál.) 1853 . Hölgyfutár 126. SZ., Divatcsarnok 24. SZ., Pesti Napló 987. SZ. — Ferenczy és Danielik, M. írók I. 534. 1. — Nagy Iván, Magyarország családai X. 501. 1. — Zilahy Károly, Hölgyek Lantja. Pest, 1863. L. 1. — Délmagyarországi Lapok 1887. 115. SZ. — Pesty Frigyes, Világtörténelem napjai I. 652. 1. — Faylné-Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1889. 71. 1. — Petrik Bibliogr. Iduna, családi nevén Gusola Ida, olasz nemesi családból származott, Giuseppe Gusola győri kereskedő s Kecskeméthy Hermina leánya, szül. 1867-ben Győrött. Iskoláit a győri Sveceny Janka- Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 148. 1. Id. Szinnyei :„ Magyar írók V. 1 .