Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 5. kötet
J - Justh Zsigmond (neczpáli)
745 Justh 746 színházat állított, melyben a néppel magyar népszínműveket, továbbá classicus drámákat, shakesperei s moliérei darabokat adatott elő; a betanítást maga vezette. 1890. tavaszát Egyptomban, Görög- és Törökországban töltötte, őszén Szicziliában, 1891. telén és tavaszán Tunisz, Algir, Maroccó s Spanyolországban, 1891. őszén Egyptomba utazott nagy betegen. 1894-ben utolsó regényét (Fuimus) már alig fejezhette be ; tüdőbaja, mely ellen hol Olaszországba, hol Indiába, hol a franczia Riviérára menekült, megölte okt. 9. Cannesban (Francziaország) , Szent-Tornyán temették el. Kora halála irodalmunkat egy nemes, finom és még fejlődésben levő szellemtől fosztotta meg, melyben azonban több volt az észlelő és elemző képesség, mint a művészi alkotó erő. Czikkei s apróbb dolgozatai a M. Szalonban (1886. Paul Bourget, tanulmány, Párisi typusok, 1887. Jászai Mari, 1888. Sarah Bernhardtnál, Comtesse Diane salonja, Ki nem szeret, nem él, elb., A jövő nemzedékekért, elb., 1889. Aggházy Károly, tanulmány, 1891. Reviczky Gyuláról, 1893. Czóbel Minka és művei); az Arad és Vidékében (1886. Sphinx); a M. Bazárban (1887. Comtesse Diane, 1888. Istennő elb. 1890. Rupert C. W. Bunny angol festőről); az Ország-Világban (1887. Magyar urak otthon, Gróf Andrássy Manó sat. rajzokkal, Jegyzetek, 1889. Wohl Stephanie); a Nemzetben (1888. A párisi szalon ismertetése, 316. sz. Sarah Bernhardt egyénisége, tanulmány); a Pesti Hírlapban (1888. Jean Berge, ismertetés, 355. sz. melléki. Egy párisi nap benyomása); a Fővárosi Lapokban (1888. Magyar Robinson, tanulmány, A párisi salonok hatása a franczia irodalomra, A franczia művészetek és a párisi társaság) ; az Arad és Vidékében (1888—90. tárczák); az Egyetértésben (1890. Az utazás philosophiája, czikksorozat) ; a Hétben (1890. Báró Mednyánszky Lászlóról, 1892. Czóbel Minka); a Pesti Naplóban (1890. 160. sz. Az arany szobor márványból); a Vasárnapi Újságban (1891. A pusztán, I. A puszta bölcse, II. Az elkárhozott); a M. Szellemi életben (Bpest, 1892. Szent-Tornyai világomból); tárczákat írt még az Orosházi Közlönybe. Egy beszélye : Für die künftigen Generationen cz. németül is megjelent (Bibliothek der Fremden Zungen. Stuttgart, Leipzig, Berlin, Wien, 1894. XVII. k.)— Munkái: 1. Káprázatok. Elbeszélések. Bpest, 1887. (Taedium vitae, Fehér lap, Utolsó hangulat, Keresztutak. Ism. Budapesti Szemle LII., LIX., Fővárosi Lapok 129. sz., Nemzet 166. sz. Budap. Hirlap 142. sz., P. Napló 150. sz.) — 2. Művész-szerelem. Regény. U. ott, 1888. (Ism. M. Bazár. 7. sz.) — 3. Páris elemei. U. ott, 1889. (Párisi első benyomások. A párisi négy fő typusa, Parisienne! A társaságról, Parisianismus, Páris víziója. Ism. Ország-Világ 17. sz., M. Szalon XI. k.) — 4. A puszta könyve. U. ott, 1891. (Ism. Főv. Lapok 299. sz., Nemzet 312. sz., 1892.125. sz. Czóbel István. Vasárnapi Újság 1891. 44. sz., Hét 44. sz., M. Hírlap 245. sz. P. Napló 328. sz. Francziául: Le livre de la pousta, Traduit du hongrois par Guillaume Vauthier. Paris, 1892., csakhamar három kiadást ért és a franczia sajtó melegen fogadta, különösen a Figaro, Gil Blas és a Gaulois.) — 5. A pénz legendája. Bpest, 1893. — 6. Geányó Julcsa. U. ott, 1895. (Ism. Budapesti Hirlap 59. sz., Kath. Szemle, Jókai 18. sz.) — 7. Faimus. Regény. Malonyay Dezső és Pekár Gyula bevezetésével. U. ott, 1895. (Ism. Élet 1894., Magyarország 1895. 30. sz., Hazánk 195. sz.) — 8. Delelő és egyéb elbeszélések. U. ott, (Az Athenaeum Olvasótára II. 22.) — Jegyei: N. Z. J., régibb czikkeinél és a Fővárosi Lapokban. 31. Könyvészet 1887—89., 1891., 1893—94. — Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Bpest, 1889. — 31. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és