Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 6. kötet
K - Kollár Márton - Kollár Sámuel
Kollarics—Kollarovich gymnasiumi igazgató, szül. 1815. decz. 21. Pécsett (Baranyam.), segédlelkész, majd helyettes plébános volt Újvárosban, tanitó, majd gymnasiumi tanár Aradon, Lugoson, Nagybányán, Szilágy-Somlyón, később igazgató ugyanott és házfőnök Beszterczén, hol 1819. szept. 2. meghalt. — Programmértekezése az aradi kir. főgymnasium Értesítőjében (1854. A magyar szent korona viszontagságos története, ugyanez a Pesti Naplóban 1854. 206. — 208. sz.) A magyarországi Minorita-rend Névtára. Arad, 1883. 146., 228. 1. Kollár Márton, r. kath plébános, szül. 1853. okt. 13. Csariban (Nyitram.); a gymnasiumot Lőcsén, Pozsonyban, Nagyszombatban, Szakolczán, Nyitrán, Váczott és Egerben, a theologiát Beszterczebányán és Esztergomban végezte ; 1879. jún. 20. fölszenteltetett; segédlelkész volt Szárazpatakon, 1881-ben Csejtén, 1882—87. Alsó-Korompán ; administrátor 1888-91-ben Bikszárdon és 1891 óta plébános Pozsony-Nádason. — Czikkeket, költeményeket és beszélyeket írt a Slotta és Osvald által szerkesztett kath. tót néplapba, a kat. Novinyba s a saját lapjába a Katolícke Noviniba. — Munkái: 1. Viera. Stít a kotva krestána v terajsích casoch. Szakolcza, 1879. (A hit a keresztény paizsa és horgonya.) — 2 Zábavnopoléna sahrádka. Rozprávky. Nagyszombat, 1881. két füzet. (Elbeszélések.) — 3. Pútnik (Kalauz). Kalendár pre katol. Slovákov v Uhersku na rok 1881. U. ott, 1880. (Kath. naptár a tótok és magyarok számára.) — 4. Moderná sásada narodnostná a krestanstvo. U. ott, 1882. (A modern nemzeti alakulás és a kereszténység.) — 5. Pozehnanie sv. Jana Anka a Betka éili niekol'-ko slov o tanci a známostách (Mravna Citanka.) U. ott, 1883. (Szent János áldása.) — 6. Neslorec. Tóth Mike S. J. után. U, ott, 1884. (Az igazmondó.) — 7. Obeta nového zákona. U. ott, 1885. (Szent mise.) — 8. Panna Maria Lourdská. U ott, 1885. (Lourdesi szűz Mária.) — 9. Fabiola. Wiseman Miklós után tót ford.U. ott, 1885. — 10. Legenda cili Őitanie o Swätych a Wywolenych Bozích. U. ott, 1887. (Szentek legendája.) — 11. Jako ana zli menzelia a jako maja íit dobri. Mazurek Szaniszló után lengyelből ford. U. ott, 1888. (Hogyan élnek a rosz házasok és hogyan kell a jóknak élni.) — 12. Strovo knih o nasledovani Krista. . . Bécs, 1890. (Krisztus üldözéséről négy szakasz.) — 13. Nedeja. (Vasárnap ) Tóth Mike után ford. U. ott, 1892. — 14. Nádas. Rózsahegy, 1895. (Nádas helység története, tótul. Különny. a Tovaristvából.) — Ezeken kívül más szerzők és fordítók műveit is kiadta, többi között Schmidt Kristóf ifjúsági iratainak tót fordítását. — Szerkeszti a Katolicke Novinyt 1880 óta. Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 252. 1. Kollár Sámuel, ág. ev. lelkész, K. János szintén lelkész és Kisányi Judit leánya, született 1769-ben Pongyelokon (Gömörm.); az osgyáni s 1781-től a dobsinai gymnasiumban tanult; 1784-ben a kézsmárki főiskola növendékei közé lépett. 1789-ben a hallei egyetem hallgatója volt, 1790. ápr. 18. pedig a vittenbergai egyetemre iratkozott be. 1791. máj. 14. tért vissza hazájába, hol az osgyani iskola rectorának választották, mely intézetet 1802-től igazgatta. 1803-ban Cserencsénybe (Gömörm.) ment lelkész-esperesnek, hol júl. 16. iktatták be, később mint a senioratus jegyzője is működött. Meghalt 1830 körül. Czikkei a Solennia memoriae anniversariae bibliothecae Kis-Hontanae ev. aug. conf. cz. gyűjteményben (Pest, VII. 1816. Repo duvernosti, X. 1819. Civitati e re esse ut servatis majoribus scholis etiam minores, in quibus humaniora docentur tamquam utilissimas et civibus maxime necessarias conservet, XII. 1821. De situ terrae Kis-Hontanae, eius productis, hominum cul-