Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 6. kötet
K - Kováts József - Kovács József
1307 Kováts — Kovács 1296 prédikáczió, melyet t. n. v. Piskárkosi Szilágy Sámuel ur kedves élete párjának néhai t. n. Szilágy-Somfai Halmágyi Sófia asszony érdemlett utolsó tisztességének megadására készített és elmondott Hegyköz-Pályiban jan. 28. 1810. Nagyvárad. Petrik Bibliogr. Kováts József, ev. ref. lelkész, szül. 1780. ápril 1-én Tót-Vázsonyban (Veszprémm.), Veszprémben és Pápán tanult; itt a theologiát elvégezvén Pátkán tanítóskodott két évig; 1805—1808-ig Város-Hidvégen (Somogym.) segédlelkész volt Kállai András prédikátor mellett; ennek mostoha leánya Fanni volt ideálja, kihez írta többek közt amaz ismeretes versét: Alszik Fanni, oh isteni. . .kezdettel. Nagy jártassága volt a nyugoti nyelvekben; így a latinon kívül, németül, olaszul és francziául értett és olvasott; a rimelésben pedig nagy népszerűségre tett szert; ezért nevezték el később «rim-kovácsnak». Költeményei közül csak néhány jelent meg a Kurírban; többnyire kéziratban terjedtek azok el; így ásvai Jókai József (Jókai Mór atyja) nagy bámulója volt; saját vallomása szerint azokat lemásolta, többször elolvasta s megtanulta. K. különczködéseiről is hires volt; miután Jókai József érdeklődött a költő élete iránt, valószínű, hogy annak részleteiről családja körében többször beszélt és innen kerültek azok kiszínezve Jókai Mór több regényébe. K. 1808-ban boros fővel néhány ittas társával együtt a somi kath. templomba ment, a hol a gyertyákat meggyújtván, dévaskodtak; ezért börtönbe került Kaposvárott, hol 1809. febr. állítólag éhséggel vetett véget életének ; azonban Sárközy István Kazinczyhoz írt levelében, melyben K. halálát és temetését írja le, tudatja, hogy «miután három évi fogságából egyet kitöltött, lassú hideglelésbe, fonnyadásba esett.» — Egyházi beszédei jelentek meg Fábián és Látzai, Prédikátori Tárházában (III köt.). Versei nagyrészt alkalmiak , a debreczeni kör irányát követte. — Munkái: 1. A magyar nemzeti könyvtár alkotójának felséges érdeméről. Sopron, 1808. — 2. Kováts József versei, melyeket halála után eredeti kézírásaiból öszve szedett és kiadott Ferdős Dávid. Pest, 1817. (2. kiadás Kolozsvár 1835.) — Kéziratban maradt költeményei közül többet kiadott Abafi a Figyelőben (I. 1876. 356., II. 1877. XII. 157., XIII. 250., XIX. 391., XXVI. 379. 1.); a m. n. múzeum kézirattárában vannak: Tűnődés cz. hosszabb költ., Keserv Csokonai Vitéz Mihály halálára, hosszabb óda, és ásvai Jókai József füzetében 80 darab költemény; levele u. ott Horvát Istvánhoz Város-Hidvég, 1806. szept. 27. Honmüvész 1836. 49. Sz. — Fábián és látrai. Prédikátori Tárház IV. 171. 1. — Toldy Ferencz, A magyar költészet története. Pest, 1867. 406. 1. Figyelő II. 197.. V. 21., XII. 157. 1. — Uj M. Athenás 235. 1. — Petrik Bibliogr. — Pallas Nagy lexikona X. 844. 1. (Négyesy László). — Kazinczy Ferencz Leveledze VI. 219. 1. — Asvai Jókai József, Kováts József poéta emlékezete. (Kézirat a m. n. múzeumban). Kovács Jóssef, theologiai doktor, szül. 1785-ben, az esztergomi főegyházmegyében . 1802-ben vétetett föl a papnövendékek közé s a pozsonyi Emericanumban ismételte a szónoklati osztályt; a bölcseletet 1803-tól Nagyszombatban, a theologiát 1805-től Bécsben hallgatta. Segédlelkész volt Üzbégben, Érsekújvárt és Vajkán. 1815-ben a mennyiségtan tanára a primási lyceumban és tanfelügyelő lett a nagyszombati papnevelőben, 1820-ban ugyanittt az erkölcstan, lelkipásztorkodás és a paedagogia tanára és nagyszombati szentszéki ülnök ; a pesti egyetemen a theologiai kar tagja, egyszersmind könyvbiráló (censor) is volt. Meghalt 1841. nov. 26. Budán. — Munkái: 1. Cels. ac rev. dno principi Alexandro a Rudna et Divék-Ujfalu. archi-episcopo Strigoniensi . . .occasione solennis inaugurationis die 16. Maji 1820. Tyrnaviae. — 2. Hymnus ad beatiss. virginem Mariam Radnensem, gratiarum matrem, dum cels. ac rev. d.