Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 6. kötet
K - Komjáthy Jenő (komjáti) - Komjáthy József
833 Komjáthy 842 kál. 1. A konyha vegytana. Polgári nőiskolák, tanítóképezdék és művelt gazdasszonyok számára. Franke L. után ford. Szeged, 1875. — 2. 101 gyermekjáték leírását tartalmazó játékkönyv dalokkal. Bpest, 1877. — 3. A nemi és egyéni sajátságok. Vácz, 1877. — Szerkesztette a Nevelési Szakközlönyt 1873—74-ben és melléklapját a Gyermekbarátot 1874-ben és az Eötvös-Naptár I. évfolyamát 1878-ra György Aladárral Budapesten. Fővárosi Lapok 1878. 88. SZ. — Néptanítók I.apja 1878. 8. sz. — Kiss Áron, A nevelés-és oktatás-történet kézikönyve. Bpest, 1880. 254. 1. és A magyar népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 468. 1. — Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. — Pal las Nagy Lexikona X. 719. 1. Komjáthy Jenő (komjáti), polgáriskolai tanár, K. Anselm kir. tanfelügyelő és baloghi Baloghy Berta fia, szül. 1858. febr. 2. Szécsényben (Nógrádm.), Selmeczen, Váczon, Beszterczebányán és Pozsonyban végezte a gymnasiumot (mindenütt két-két osztályt), Esztergomban tett érettségi vizsgát. Az irodalom iránt pozsonyi diákkorában kezdett komolyabban érdeklődni tanulótársával Koroda Pállal együtt. A gymnasium elvégzése után levelezés útján ismeretséget kötött Reviczky Gyulával és mikor mind a ketten a fővárosba kerültek, ismeretségök benső barátsággá vált, mely fejlődésükre nagy hatással volt. K. Budapesten irodalmi hajlamait követve bölcseletet hallgatott négy évig. Tanulmányait be nem végezve, hazatért atyrja házához Szécsénybe s Balassa-Gyarmaton a polgári iskolánál alkalmazást nyert. 1885-ben áttétette magát Szeniczre, hol haláláig működött visszavonultan. Az irodalmi világtól távol írogatta verseit; csak egy kisebb körrel, Reviczkyvel, Korodával, a Palágyiakkal stb. tartott fenn összeköttetést, a kiknek társaságába olykor felrándult a fővárosba. 1894-ben adta sajtó alá költeményeit ; a testes kötet 1895. januárban készült el és akkor jelent meg, mikor jan. 23. K. halálos betegen Budapestre érkezett és három nap múlva (26.) a vöröskeresztegylet budai kórházában meghalt költő a ravatalon feküdt Síremléke leleplezésénél a kerepesi úti temetőben 1897. nov. 1. Palágyi Menyhért és Kirchner Béla mondottak gyászbeszédet. Czikkei a Pesti Naplóban (1878. 229. sz. A legújabb magyar politikai lyra), a Petőfi Társaság Lapjában (1878. II. Valami a fordításról), a M. Nyelvőrben (1887. Nő vagy asszony?) — Munkája: A homályból. Költemények 1876 — 1894. Bpest, 1895. (Palágyi Lajos intézte kiadását. Ism. Otthon I. 458. 1., Vasárnapi Újság 8. sz., Élet 21. sz., Hazánk 92. sz., Ország-Világ 8. sz., Nemzet 29. sz) — Szerkesztette a Röpke íveket 1877-ben Balassa-Gyarmaton. Néptanítók Lapja 1884. 618. 1. — 1895. Otthon 438. 1., V. Salon XXIII. (Palágyi Menyhért), Zala 35. sz. (Hevesy Sándor), Magyar Szemle 5—7. sz. (Palágyi Lajos), Pesti Napló 29. sz., Egyetértés 30. SZ. (K. kéziratai). M. Könyvészet 1895. — Jelenkor 1896. 8. szám (Palágyi Menyhért). — Budapesti Hirlap 1897. 303. SZ. (K. síremléke leleplezése). — Pallas Nagy Lexikona X. 719. 1. (Négyesy László) és gyászjelentés. Komjáthy Jóssef, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, K. András fia, szül. 1787. aug. 8. Tatában (Komáromm.); 1803. szept. 25. lépett a rendbe Kecskeméten (felszenteltetett 1809. Kolozsvárt); tanár volt: 1805. Nagy-Károlyban, 1806. Debreczenben, 1807. Beszterczén, 1808. bölcselethallgató Kolozsvárt, 1810. theologus Nyitrán, 1811. Szent-Györgyön; ismét algymnasiumi tanár 1812. Szegeden, 1813—14. Sátoralja-Ujhelyben, 1815. Kolozsvárt és u. o. a convictus felügyelője, 1816 — 19. Beszterczén tanár, 1818-tól a humaniórákat tanította, 1820—21. Máramaros-Szigeten, 1822. Szegeden, 1823—26. Temesvárt; 1827-ben vice-rector N.-Károlyban, 1828—29. Debreczenben vice-rector és lelki-atya, 1830—32. M.-Szigeten tanár, 1833 — 36. Debreczenben rector és gymnasiumi igazgató, 1837—38. Tatában