Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
K - Kubinyi Árpád (felső-kubini és nagyolaszi) - Kubinyi Bertalan - Kubinyi Ferencz (felső-kubini és nagyolaszi)
Kubinyi 375 Könyv-Szemle 1885. 63., 67., 71. 1. (Losonczi könyvtárak ) — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Doleschall, &. Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. Bpest, 1887. 116. lap. —gyászjelentés és K. Ágoston önéletrajza. (Kézirat a m. n. múzeumban). Kubinyi Árpád (felső-kubini és nagyolaszi), cs. kir. kamarás, országgyűlési képviselő, K. Antal és Abaffy Zsófia fia, szül. 1836-ban Verbón (Liptóm.); középiskoláit szülővárosában, Teschenben (Szilézia) és Kassán végezte ; a jogot Bécsben és Gráczban hallgatta. 1861-ben Árvamegye tiszteletbeli aljegyzője lett, míg a Majláth-Sennyei kormány alatt mint főszolgabíró működött Árvamegyében. 1867-ben Árvamegye tiszteletbeli főjegyzője, 1872 elején alsó-kubini járásbiró lett, és jún. az alsó-kubini kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjévé, s e kerületet azóta folytonosan képviseli. A Deák-párthoz tartozott; két évig a II. osztály jegyzője volt és a központi bizottság részéről több ízben bizatott meg az előadó tiszttel. 1875-ben a Jusio megtörténvén, a Sennyeypárthoz csatlakozott, de később a szabadelvű párt tagja lett, a melyből az egyházpolitikai javaslatok miatt kilépett, de a melyhez a törvények szentesítése után megint visszatért. Tagja a földmívelési bizottságnak. Az 1892. ínség alkalmával az árvamegyei ínségesek segélyezése ügyében igen buzgó tevékenységet fejtett ki. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 481. 1. — Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest, 1897. 281. 1. Kubinyi Bertalan, takarékpénztári főkönyvelő. K. Károly ev. ref. lelkész (ki 1848—49-ben végig küzdötte a szabadságharczot) és Biró Eszter fia, szül. 1873. ápr. 22. Hodászon (Szatmárm.); 1882-től a szatmári ev. ref. gymnasiumban tanult; Debreczenben folytatta a IV—VI osztályt; ugyanott végezte a kereskedelmi akadémia I. osztályát, a II. és III. osztályt pedig Kolozsvárt, hol érettségi vizsgálatot is tett. Az ottani önképzőkörnek főjegyzője is volt; költeményeit és elbeszéléseit jutalommal tüntették ki. Önkéntesi szolgálata alatt 1892-ben tiszti vizsgát tett. 1891-ben a nagy károlyi önsegélyző népbank segédkönyvelője lett és 1897 óta ugyanott a takarékpénztár főkönyvelője. — A Nagy-Károly és Vidékének főmunkatársa volt 1895—96-ban (a szépirodalmi munkálkodása mellett a hírrovatot vezette); írt a Szatmári Közlönybe is; a Nagykárolyi Független Hírlapba költeményeket és több társadalmi s vezérczikket írt. Szerkesztette a Nagykárolyi Független Hírlapot 1892. jún. 3-tól 1893. jún. 5-ig. Kun Sándor, A kolozsvári kereskedelmi akadémia története. Kolozsvár, 1896. 395. 1. és önéletrajzi adatok. Kubinyi Ferencz, (felső-kubini és nagyolaszi), földbirtokos,am. tudom.akadémia tiszteleti tagja, a m. földtani társulat elnöke, Pest- és Nógrád-vármegyék táblabírája, K. Ágoston testvérbátyja, született 1796. márcz. 21. Videfalván (Nógrádm.); első oktatását bátyjával együtt a szülői háznál nyerte, 1808—11-ig a beszterczebányai gymnasiumban folytatta tanulmányait ; itt ismerkedett meg Petényi Salamonnal és Zipser Andrással, a kitől az ásványtanban magánórákat vett; ezekkel élte fogytáig szoros baráti viszonyban élt, 1812—14-ig a debreczeni collegiumban folytatta tanulását. Debreczenből visszatérvén atyjával Bécsbe utaztak, hol a bécsi congressus alatt néhány hetet töltött. 1815-ben a jogtudományok hallgatására Pestre jött, hol akkor Vuchetich, Schwartner és Schönwiesner tanárok előadásai buzdítólag hatottak reá. Az 1816. év szünnapjaiban Ragyóczy István nevelőjével Galiczia több részét, nevezetesen Krakkót és Wieliczkát utazta be, utóbbinak sóbányáit megszemlélve. 1819-ben iskolai pályáját bevégezvén, két évi joggyakorlat után, mint patvarista királyi táblai jegyzővé avattatott fel. Szülőmegyéjébe visszatérve, minden tevékenységét annak