Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Laudon István - Laufenauer Károly
865 Laudon— Laufenauer 866 lányok könyeinek Krisztustól való letöröltetése. Beköszöntő beszéd máj. 11.) — 5. Az első keresztényeknek ama tíz főüldözésekről szólló história, mely magában foglalja a Jesus Kristus híveinek, az első háromszáz esztendőkben, a pogány császárok alatt lett,és Constantinus Magnus első keresztény császárnak idejéig tartott keserves nyomorúságokat. Nemkülönben az akkori sz. martyromoknak és Kristus Jesus állhatatos vallóinak irtóztató szörnyű kínokat. Melly is a legrégibb historikusoknak írásaikból felkerestetett, és rövideden egybe-szedegettetett, s a köznépnek hasznára, német nyelven megirattatott Benkendorff Henriktől, magyar nyelvre pedig fordíttatott. . . Pozsony, 1787. — 6. Slovarné aneb konkordancí biblická. U. ott, 1791. (A Bibliában levő szavak, hely-és tulajdonnevek szótára. L. főmunkája.) — 7. Radostné prožpováni škále spasení od cirkve ev... Szakolcza, 1797. (Templommegnyitási beszéd márcz. 8.) — Kiadta még Procopius doktorral együtt a Sbírka lista Thurzonických (A túróczmegyei írók munkáinak gyűjteménye) cz. munkát és Schmal András tót katekizmusát; de ezen munkákról az életrajzírók nem emlékeznek meg bővebben. — Kéziratai is maradtak , így a m. n. múzeumban : Biographia 8rét 82 lap (tót kézirat: Simonides János, Masnici Tóbiás és mások életrajzával.) — Nevét: Lausek, Lautsek, Lauschek, Lautsek és Lautscheknek is írják. Ilartholomaeides, Ladislaus, Memorabilia provinciáé Csetnek. Neosolii, 1799. 124. 1. és Comitatus Gömör. Leutschoviae, 1806. 420. 1. — Zeitschrift von und für Ungern II. 1802. 354. 1. — Annalen der oesterr. Literatur 1802. 50., 51. sz., 1803. I. Intelligenzblatt 13., 14. sz. — Schaffarik, Geschichte der slavischen Sprache und Literatur 392. 1. — Jungmann, Historie literatúry české. Prága, 1849. 591. lap. — Rieger, Slovnik naučny. Prága, 1859. IV. 1408. 1. (Neve Louöeknek írva). — M. Tudományos Értekező 1862. I. 364. 1. — Korauhev 1878. 18. szám. — Slovenské Pochlady 1887. 5. Sz. — Ylček, Jaroslav, Dejiny Literatúry Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 254., 273. 1. — Petrik Bibliogr. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 316. 1. Laudon István bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, L. Sándor elemi tanító és Tarnowszky Eleonóra fia, szül. 1862. aug. 20. Ungvárt ; a gymnasium nyolcz osztályát ugyanott végezte s a budapesti egyetemnek négy évig volt bölcselethallgatója. 1885-ben lett bölcseleti doktor. 1886. szeptember óta mint főgymnasiumi tanár az ungvári kir. főgymnasiumban van alkalmazva. Czikkei az ungvári kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1888. Az ókori Róma fennálló romjaiban, 1896. Egyiptomi tanulmányút); a kultuszminisztérium által kiadott és Kőrösy László által szerk. Egyptom, Bpest, 1899. cz. tanulmányúti könyvben (Egyiptom növényvilága); az Ungban (1892. 18., 19. sz. Útirajz Bosnia, Herczegovináról, 1897. 5. sz. Az egyiptomiak kőfaragó munkáiról és szobrászatáról és több ismeretterjesztő közlés.) — Munkája: A nevelés és műveltség. Budapest, 1885. (Bölcseletdoktori értekezés.) 31. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok. Laufenauer Károly, orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1848. jún. 28. Székesfejérvárt; gymnasiumi tanulmányait ugyanott, az egyetemet Budapesten végezte. 1873-ban nyerte el az orvosi és sebészdoktori, valamint, a szülészmesteri oklevelet. 1873—76-ig a Schwartzer elme- és ideggyógyintézetében működött; 1876—77-ben egy évet egyetemi ösztöndíjjal külföldön töltött és Bécsben Meynert klinikáján agyszövettannal, Berlinben pedig Westphal klinikáján ideggyógyászattal foglalkozott. 1878-ban egyetemi magántanárrá képesíttetett az elmekór- és gyógytanból; ezután a lipótmezei elmegyógyintézetben működött mint másodorvos. 1881-ben a fővárosi szent Rókus-kórházhoz rendelő orvossá, 1882-ben pedig az újonnan rendszeresített elmekór- és gyógytani tanszékre rend Id. Szinnyei J., Magyar írók VII.