Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet

L - Laudon István - Laufenauer Károly

865 Laudon—­ Laufenauer 866 lányok könyeinek Krisztustól való le­töröltetése. Beköszöntő beszéd máj. 11.) — 5. Az első keresztényeknek ama tíz főüldözésekről szólló história, mely magá­ban foglalja a Jesus Kristus híveinek, az első háromszáz esztendőkben, a pogány császárok alatt lett,és Constantinus Magnus első keresztény császárnak idejéig tartott keserves nyomorúságokat. Nemkülönben­ az akkori sz. martyromoknak és Kristus Jesus állhatatos vallóinak irtóztató szörnyű kínokat. Melly is a legrégibb historikusok­nak írásaikból felkerestetett, és rövideden egybe-szedegettetett, s a köznépnek hasz­nára, német nyelven megirattatott Ben­kendorff Henriktől, magyar nyelvre pedig fordíttatott. . . Pozsony, 1787. — 6. Slo­varné aneb konkordancí biblická. U. ott, 1791. (A Bibliában levő szavak, hely-és tulajdonnevek szótára. L. főmunkája.) — 7. Radostné prožpováni škále spasení od cirkve ev... Szakolcza, 1797. (Templom­megnyitási beszéd márcz. 8.) — Kiadta még Procopius doktorral együtt a Sbírka lista Thurzonických (A túróczmegyei írók munkáinak gyűjteménye) cz. munkát és Schmal András tót katekizmusát; de ezen munkákról az életrajzírók nem emlékez­nek meg bővebben. — Kéziratai is ma­radtak , így a m. n. múzeumban : Bio­graphia 8rét 82 lap (tót kézirat: Simonides János, Masnici Tóbiás és mások életraj­zával.) — Nevét: Lausek, Lautsek, Lau­schek, Lautsek és Lautscheknek is írják. Ilartholomaeides, Ladislaus, Memorabilia provinciáé Csetnek. Neosolii, 1799. 124. 1. és Comitatus Gömör. Leutschoviae, 1806. 420. 1. — Zeitschrift von und für Ungern II. 1802. 354. 1. — Annalen der oesterr. Litera­tur 1802. 50., 51. sz., 1803. I. Intelligenzblatt 13., 14. sz. — Schaffarik, Geschichte der sla­vischen Sprache und Literatur 392. 1. — Jungmann, Historie literatúry české. Prága, 1849. 591. lap. — Rieger, Slovnik naučny. Prága, 1859. IV. 1408. 1. (Neve Louöeknek írva). — M. Tudományos Értekező 1862. I. 364. 1. — Korauhev 1878. 18. szám. — Slovenské Pochlady 1887. 5. Sz. — Ylček, Jaroslav, De­jiny Literatúry Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 254., 273. 1. — Petrik Bibliogr. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 316. 1. Laudon István bölcseleti doktor, fő­gymnasiumi tanár, L. Sándor elemi ta­nító és Tarnowszky Eleonóra fia, szül. 1862. aug. 20. Ungvárt ; a gymnasium nyolcz osztályát ugyanott végezte s a budapesti egyetemnek négy évig volt bölcselethallgatója. 1885-ben lett bölcse­leti doktor. 1886. szeptember óta mint főgymnasiumi tanár az ungvári kir. fő­gymnasiumban van alkalmazva.­­ Czikkei az ungvári kir. kath. főgymnasium Érte­­­sítőjében (1888. Az ókori Róma fennálló romjaiban, 1896. Egyiptomi tanulmányút); a kultuszminisztérium által kiadott és Kő­rösy László által szerk. Egyptom, Bpest, 1899. cz. tanulmányúti könyvben (Egyip­tom növényvilága); az Ungban (1892. 18., 19. sz. Útirajz Bosnia, Herczegovi­náról, 1897. 5. sz. Az egyiptomiak kő­faragó munkáiról és szobrászatáról és több ismeretterjesztő közlés.) — Munkája: A nevelés és műveltség. Budapest, 1885. (Bölcseletdoktori értekezés.) 31. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok. Laufenauer Károly, orvos- és sebész­doktor, szülészmester, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1848. jún. 28. Székesfejérvárt; gymna­siumi tanulmányait ugyanott, az egyete­met Budapesten végezte. 1873-ban nyerte el az orvosi és sebészdoktori, valamint, a szülészmesteri oklevelet. 1873—76-ig a Schwartzer elme- és ideggyógyintéze­tében működött; 1876—77-ben egy évet­ egyetemi ösztöndíjjal külföldön töltött és Bécsben Meynert klinikáján agyszövet­tannal, Berlinben pedig Westphal klini­káján ideggyógyászattal foglalkozott. 1878-ban egyetemi magántanárrá képesíttetett az elmekór- és gyógytanból; ezután a lipótmezei elmegyógyintézetben működött mint másodorvos. 1881-ben a fővárosi szent Rókus-kórházhoz rendelő orvossá, 1882-ben pedig az újonnan rendszeresí­tett elmekór- és gyógytani tanszékre rend­ Id. Szinnyei J., Magyar írók VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék