Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet

L - Laudon István - Laufenauer Károly

867 Laufenauer 868 kívüli tanárrá neveztetett ki. 1891-ben rendes tanárrá lépett elő s ugyanezen alkalommal tanítási jogosítványát az ideg­bajokra is kiterjesztették; ugyanezen év máj. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Szent-János kórházi rendelő orvos, a budapesti kir. orvos­egylet, a közegészségi egyesület és a kir. természettudományi társulat rendes és választmányi tagja; a bécsi elmekórtani társulatnak és a magyar jogász-egylet börtönügyi bizottságának rendes, a párisi société medico-psychologique levelező tagja. 1894-ben a VIII. nemzetközi köz­egészségügyi és demographiai congres­suson (szept. 1—9. Budapesten) a testi és szellemi fogyatkozások statistikájával foglalkozó szakosztálynak elnöke volt.­­ Czikkei az Orvosi Hetilapban (1875. A slubi colonia, 1876. A tejsav mint altató szer, Adatok a bromkalium hypnoticus hatásához, Bromnatrium mint hypnoti­cum, Az agybujakór gyógykezeléséről, előadás a bécsi elmekórtani társulatban, A typhus viszonya az elmebántalmak­hoz, Az elmebetegek istérdagos edény­elfajulásainak casuistikájához, 1877. Ket­tős hidképződés : a kisagy összefüggése a nagy agygyal, Az iszákos rezgőrjöngők fehérnyevizelése, Az elsődleges téboly kérdésének jelenlegi álláspontjáról, Né­hány szó a hazai elmekórtani oktatás tárgyában, Úti levelek, 1878. Közlemé­nyek a szent Rókus-kórház elmebeteg figyelő osztályáról, Paraphasia egy esete, 1879. A terj. hűdéses butaság kórképe, kóroktana és kórboncztana, Az agy, kis­agy, nyúlt- és gerinczagy idegelemeinek elváltozásáról elmebetegeknél, Az epi­lepsia és az epilepticus elmebántalmak kórboncztanáról, 1880. Az agy összes súlya tekintettel a magyar népre, a nemre, életkorra és elmekór formákra, További adatok az epilepsia kórboncztanához, előleges közlemény, Kórszövettani köz­lemények a gerinczagy bántalmaiból el­mebetegeknél, 1881. A­z agykérgi epilep­siáról, A mikrocephalokról, A másodlagos terj. hüd. butaságról, 1882. A katatonicus tébolyodottságról, A másodlagos terjedő hüdéses butaságról, 1883. Agyi féloldali hüdés esete, táplálkozási zavarok és agy­kérgi nehézkór kíséretében, 1885. Elal­vási rohamok a hyst. epilepticus neuro­sis kapcsán, 1886. Hysterikus paraplegia auto-suggestio folytán, 1887. Figyermekek hystero-epilepsiájáról, 1890. A chorea gravis kórképe és szövettana); az Orvosi Hetilap közegészségügyi mellékletében (1876. A magyarországi elmebetegek kö­zép élettartama, 1881. A somnambulis­musról, A gonosztevők agyfelületének alkatáról, 1883. Siketnémaság és beszá­míthatóság, 1884. Budapest öngyilkossági statisztikája, Törvényszéki lélektani ca­suistica); a Közegészségügyi Lapokban (1876. Az elmebeteg figyelő osztályok berendezéséről, A vérrokonok közti há­zasság egészségügyi szempontból, Elme­betegügy a katonai sorozásoknál); a Pesti Naplóban (1876. Néhány szó az idióta intézetek tárgyában, 1897. 89. és köv. sz. Idegesség a családi életben); az Or­vosegyleti Évkönyvben (1882. A man­dolamag betegségeiről, előadás jan. 24., 1884. A hypnotismus tüneményeiről hyst. epilepticus nőknél, Három hysteriás be­teg demonstratiója, előadás ápr. 19., Sú­lyos hysteria egy esete, előadás máj. 3., Három kórboncz- és szövettani készít­mény demonstratiója, előadás ápr. 19., 1885. Az idiomuscularis összehúzódások kórjelző értéke, Hemianaesthetikus test­részek villamos ingerelhetőségének viszo­nyai, Suggestiókról és a provokált para­lysisről, előadás jan. 24., Perimetrikus vizsgálatok a hysterikus látótérszűkületet illetőleg, előadás jan. 24., Hysteriás ideg­izom túlingerlékenységről, előadás máj. 25., Poliencephalitis chronica sup. esete, 1888. Klinikai és szövettani referátum a Rochus megfigyelő osztályán előfordult veszettségi esetekről, Súlyos hysteria pro­gnosisa és therapiája, előadás június 9.,

Next