Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Laudon István - Laufenauer Károly
867 Laufenauer 868 kívüli tanárrá neveztetett ki. 1891-ben rendes tanárrá lépett elő s ugyanezen alkalommal tanítási jogosítványát az idegbajokra is kiterjesztették; ugyanezen év máj. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Szent-János kórházi rendelő orvos, a budapesti kir. orvosegylet, a közegészségi egyesület és a kir. természettudományi társulat rendes és választmányi tagja; a bécsi elmekórtani társulatnak és a magyar jogász-egylet börtönügyi bizottságának rendes, a párisi société medico-psychologique levelező tagja. 1894-ben a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demographiai congressuson (szept. 1—9. Budapesten) a testi és szellemi fogyatkozások statistikájával foglalkozó szakosztálynak elnöke volt. Czikkei az Orvosi Hetilapban (1875. A slubi colonia, 1876. A tejsav mint altató szer, Adatok a bromkalium hypnoticus hatásához, Bromnatrium mint hypnoticum, Az agybujakór gyógykezeléséről, előadás a bécsi elmekórtani társulatban, A typhus viszonya az elmebántalmakhoz, Az elmebetegek istérdagos edényelfajulásainak casuistikájához, 1877. Kettős hidképződés : a kisagy összefüggése a nagy agygyal, Az iszákos rezgőrjöngők fehérnyevizelése, Az elsődleges téboly kérdésének jelenlegi álláspontjáról, Néhány szó a hazai elmekórtani oktatás tárgyában, Úti levelek, 1878. Közlemények a szent Rókus-kórház elmebeteg figyelő osztályáról, Paraphasia egy esete, 1879. A terj. hűdéses butaság kórképe, kóroktana és kórboncztana, Az agy, kisagy, nyúlt- és gerinczagy idegelemeinek elváltozásáról elmebetegeknél, Az epilepsia és az epilepticus elmebántalmak kórboncztanáról, 1880. Az agy összes súlya tekintettel a magyar népre, a nemre, életkorra és elmekór formákra, További adatok az epilepsia kórboncztanához, előleges közlemény, Kórszövettani közlemények a gerinczagy bántalmaiból elmebetegeknél, 1881. Az agykérgi epilepsiáról, A mikrocephalokról, A másodlagos terj. hüd. butaságról, 1882. A katatonicus tébolyodottságról, A másodlagos terjedő hüdéses butaságról, 1883. Agyi féloldali hüdés esete, táplálkozási zavarok és agykérgi nehézkór kíséretében, 1885. Elalvási rohamok a hyst. epilepticus neurosis kapcsán, 1886. Hysterikus paraplegia auto-suggestio folytán, 1887. Figyermekek hystero-epilepsiájáról, 1890. A chorea gravis kórképe és szövettana); az Orvosi Hetilap közegészségügyi mellékletében (1876. A magyarországi elmebetegek közép élettartama, 1881. A somnambulismusról, A gonosztevők agyfelületének alkatáról, 1883. Siketnémaság és beszámíthatóság, 1884. Budapest öngyilkossági statisztikája, Törvényszéki lélektani casuistica); a Közegészségügyi Lapokban (1876. Az elmebeteg figyelő osztályok berendezéséről, A vérrokonok közti házasság egészségügyi szempontból, Elmebetegügy a katonai sorozásoknál); a Pesti Naplóban (1876. Néhány szó az idióta intézetek tárgyában, 1897. 89. és köv. sz. Idegesség a családi életben); az Orvosegyleti Évkönyvben (1882. A mandolamag betegségeiről, előadás jan. 24., 1884. A hypnotismus tüneményeiről hyst. epilepticus nőknél, Három hysteriás beteg demonstratiója, előadás ápr. 19., Súlyos hysteria egy esete, előadás máj. 3., Három kórboncz- és szövettani készítmény demonstratiója, előadás ápr. 19., 1885. Az idiomuscularis összehúzódások kórjelző értéke, Hemianaesthetikus testrészek villamos ingerelhetőségének viszonyai, Suggestiókról és a provokált paralysisről, előadás jan. 24., Perimetrikus vizsgálatok a hysterikus látótérszűkületet illetőleg, előadás jan. 24., Hysteriás idegizom túlingerlékenységről, előadás máj. 25., Poliencephalitis chronica sup. esete, 1888. Klinikai és szövettani referátum a Rochus megfigyelő osztályán előfordult veszettségi esetekről, Súlyos hysteria prognosisa és therapiája, előadás június 9.,