Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Lenhardt József - Lenhardt Károly - Lenhossék József
1073 Lenhardt.—Lenhossék 1074 29. meghalt 72. évében. — Czikkei a Gyógyszerészi Hetilapban (1862. Jegyzetek az ólom-tapasz, a tisztított méz és a szürke higany-íz készítéséhez, 1863. A nagylaki ásvány-forrás) sat. Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet statisztikája. Bpest, 1876. 101. lap és gyászjelentés. Lenhardt József, orvosdoktor, szül. 1742-ben Rozsnyón (Gömörm.), középiskolai tanulását ott és Kézsmárkon végezte ; azután a jenai egyetemre ment, hol 1770-ben orvosdoktorrá avatták; azután Quedlinburgban telepedett le, hol 1811. ápr. 21. meghalt. — Munkái: 1. Dissertatio inaug. medica de commodis ex variolarum visitione. Jenae, 1770. — 2. Arznegen ohne Maske. Leipzig, 1781. és 1787. Két kötet, — 3. Medicinische Wahrheiten und Erzählungen zum Unterricht und Vergnügen bei müssigen Stunden. Dessau, 1782—83. Két kötet, — 4. Neumodige Pur gir pillén für die beiden medicinischen Quäcker, den Herrn Hofrath Ziegler zu Quedlinburg und den Herrn Hol'rath Fritz zu Halberstadt. Erste Dosis. U. ott, 1782. — 5. Gesammelte historisch-medicinische Schriften. Quedlinburg, 1790. Három kötet. — 6. Glückwunsch an die Protestantisch-Ungarische Nation zu der von Leopold dem Weisen erhaltenen Religionsfreiheit. Halle, 1791. — 7. Ein Wort an die Völker Europas über den plötzlich erfolgten Tod Seiner Majestät des Kaisers Leopold des zweiten. Gotha, 1792. Weszprémi Succincta Medicorum Biograph. Cent. Alt. Pars Pr. Appendix, Pars Port. 469. 1., III. 506., IV. 157. I. — Bartholomaeides, Comitatus Gömöriensis 411. 1. — Annalen der Literatur u. Kunst in dein österreichischen KaiserthumeWien, 1809. Intelligenzblatt M iirz. 123. SZ., 1811. IV. 355. 1. — Szinnyei Könyvészete. — Ballagi Géza, A politikai irodalom. Bpest, 1S88. 752. 1. Lenhardt Károly, állami tanítóképzőintézeti igazgató, született 1845-ben Pozsonyban ; itt végezte a gymnasiumot és a theologiai akadémiát. Három évi nevelősködés után Eötvös József báró felhívására Németországba ment, hol az erfurti, weissenfelsi és gothai képzőintézetekben hospitált. 1870-ben tanár, 1876-ban igazgató lett a modorn állami tanítóképző-intézetnél. Czikkei a Néptanítók Lapjában (1870. Az olvasás tanítása legyen jellemképző. A természetrajz előadás módjáról a képezdékben, Énektanítás a népiskolában, 1874. Egy két kiszakított lap földünk történetéből, 1876. A kormányzás lényege a népiskolában, 1883. Gyermektáncz és gyermekbál, 1884. Elmélet és gyakorlat, A tanító tapasztalatairól, 1886. A kézimunka tanítás Svédországban) ; a pozsonymegyei tanító-testület Évkönyvében (1875. A tananyag csoportosítása); a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Campe Joakim Henrik, II. 1887. Verédy Károly); a Verédy Károly Paedagogiai Encyclopaediájában (Bpest, 1886. Gyermektáncz és gyermekszinház), a modori m. kir. állami tanítóképezde Értesítőjében (1889. A modori iskola két régi tanrendje); a Tanítóképzőbe is írt. — Munkája: A számtan tanításáról a képezdében. Modor, . .. Önéletrajzi adatok. Lenhossék József, orvos-sebészdoktor, szemész- és szülészmester, kir. tanácsos, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, L. Mihály egyetemi tanár és Nisnyánszky Ludovika fia, szül. 1818. márcz. 20. Budán a várban ; a gymnasiumot Budán látogatta (a III. és IV. osztály kivételével, melyet a magyar nyelv elsajátítása végett Váczon járt); különösen kitűnt a latin szavalásban. A két bölcseleti évet a pesti egyetemen hallgatta. Az orvosi pályára lépve, mind az öt évet Pesten végezte kitűnő eredménynyel. Épen az első doktori szigorlatra készült, midőn atyját elvesztette (1840. febr. 12.); ezzel további haladásában egészen magára volt utalva, mert anyja csekély vagyonával és többi gyermekei miatt nem segélyezhette. Még orvosnő-