Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Lovassy Márton
Lovassy 1429 Bertalannal, Vukovics Sebővel és másokkal Pozsonyban egy társalkodási egyesületet alapított, mely őt választotta elnökéül és mint ilyen ő fogalmazta azt az üdvözlő iratot, melyet az országgyűlési ifjúság Wesselényihez küldött és a Wesselényi mellett Pesten rendezett tüntetésnél ő szónokolt. L. volt, ki a biharmegyei nemesség közt legjobban izgatott; mikor Balogh Jánost nótapörbe vonták és a kormány új választást rendelt, Barsmegyében a politikai tüntetést ő szervezte. A kormány rossz szemmel nézte e demonstratiókat és Lovassyt 1836. máj. 30. több társával elfogatta s tíz évi várfogságra ítélte, melyet Spielbergen (Morvaország) kellett volna eltöltenie. Az 1840. országgyűlés kegyelmet eszközölt ki számára; az ápr. 29. amnestia következtében máj. 13. kiszabadult ugyan, de a kegyelem már őrült elmével találta a foglyot és a magyar kormány 600 frtnyi kegydíjával ily állapotban élt kis birtokán Erdő-Gvorokon (Nagy-Szalonta közelében). Meghalt 1892. jún. 6. Nagyszalontán. Vahot Sándor, Külföld rabja cz. költeménye róla szól. — Börtöndala megjelent a sárospataki Őrállóban (1894., 7., 9., 23. sz. közli dallamával Ecsedy Károly); czikke a Vahot Imrének Országgyűlési Almanachjában (1843. Egy kép előtt cz. L . alájegyzéssel, melyet 1836-ban Pozsonyban az ifjak olvasó- és társalkodási körében felolvasott); beszéde Biharmegye közgyűlésén (Történelmi Lapok III. 1876. 48. sz.); levele b. Wesselényi Miklóshoz (Hazánk és a Külföld 1860. 36-ik sz. Wesselényi válaszával), Illésy Jánoshoz, Pozsony, 1834. aug. 26. (a magyar n. múzeum kézirati osztályában). Hazai s Külf. Tudósitások 1837. I. 27. SZ. (L. elítéltetése.) — Életképek 1848. II. 11. sz. (Atyjának kérelemlevele a kir. táblához.) — Vahot Imre, Országgyűlési Almanach. Pest, 1843. (Vezérszó X. 1.) — Horváth mhály, Huszonöt év Magyarország történelméből. Genf, 1864. 1. 488—497. 1. — Sz. Polgár Naptára 1869. és 1872. (Adalék a L. pörhez. Közli K. Papp Miklós.) — Vasárnapi Újság 1872. 1., 2., 3., 6., 50. sz. arczk., 1892. 2. sz. arczk., 3. sz. (Névaláírása.) — Történeti Lapok II. 1875. 14—22. 1. (L. Künpöre és Zalamegye felirata 1837-ben a Kossuth és L. érdekében), III. 1876. 48. sz. — Figyelő XXII. 97—100. 1. (Vachott Sándorné.) — Nagy-Szalonta és Vidéke 1889. 23. és köv. SZ. — Pallas Nagy Lexikona XI. 676. 1. (Dézsi.) — Móricz Pál, Néhány irat a L. ellen folytatott pörböl. Budapest, 1891. — Budapesti Hirlap 1892. 8. Szám. — — Egyetértés 1892. 9. szám és a m. n. múzeumban levő Kossuth-iratok közt és gyászjelentés. Lovassy Márton, államvasuti állomási főnök,L. Sándor gazdasági tanintézeti tanár testvéröcscse, szül. 1861. ápr. 18. Abonyban (Pestm.); középiskolai tanulmányait Debreczenben kezdte s 1871—74-ben az ottani akkori alreáliskolában végezte. Ezután Budapesten (1875—78.) középkereskedelmi iskolai tanulmányokat végzett. 1879-ben szülőföldén a községi jegyzői irodában nyert alkalmazást; de innét csakhamar az államvasutak szolgálatába lépett mint gyakornok. Különböző szolgálati fokozatokon keresztül 1880—84-ben Szolnokon, 1885. Szecsőn, 1885—88. Püspök-Ladányban, 1889. Báldon, 1890. Karácsonfalván, 1891. Réven, 1892-95. Feleden, 1896. Nagy-Disznódon, 1897. Segesvárt és Szépviz-Szent-Mihályon működött; ez utóbbi helyen jelenleg állomásfőnök. A galambtenyésztéssel szakszerűen foglalkozik. Czikkei a Szárnyasainkban (1898. A segesvári kiállításról, A dán szarka-galamb, A galicziai ezüst-szarkáról, Reminiscenciák, A galamboknak téli elkülönítéséről, 1899. A galambok költéséről, Kikeléstől a kirepülésig, Sárga Wyandotte) ; a Zoologiai Lapokban (1899. Galambjaink eredetéről); a Baromfitenyésztési Lapokban (1900. Miért bukik a purczli-galamb ?); ezenkívül a Pásztor Ferencz szerkesztésében megjelent Jász-Nagy-Kun-Szolnok cz. hetilapban néhány lyrai költeménye jelent meg, jobbára L—y M—n. jegy alatt. Bátyjának Lovassy S.-nak szives közlése.