Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Márton János - Marton János Nep - Marton János - Márton Jenő - Márton Jeromos - Márton József (mándi)
735 Márton 732 Schematismus, Magno-Varadinensis 1853. — W. Sion 1892. 142. l. Márton János, ág. ev. gymnasiumi tanuló Sopronban. — Munkája: Ara gratitudinis viro clar. Joanni Rudolpho Waltersdorffer, cum professoratum eloquentiae, et poeseos apud gymnasium a. c. add. Soproniense die 8. Junii 1803. solemniter adiret, posita nomine condiscipulorum . .. Soprinii. (Költemény). Petrik Bibliogr. Marton János Nep. — Munkája : Képek az egyháztörténetből. Temesvár, 1878. Kiszlingstein Könyvészete. Marton János, vingai (Temesm.) lakos. — Czikke a Délmagyarországi Lapokban (1886. 61. sz. Solymosi Elek). — Munkája : Csipkerózsák. Tollrajzok és beszélyek. Kiadja Koszilkov Lipót, a Vingai Néplap szerkesztője. Vinga, 1885. (Nyom. Aradon). M. Könyvészet 1886. Márton Jenő, ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1862. máj. 16. Sopronban, hol atyja M. Mihály ág. ev. tanító volt ; középiskoláit a soproni ev. lyceumban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte ; 1885 óta ág. ev. lyceumi tanár Pozsonyban. Czikke a Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. cz. munkájában. (Az alumneum és convictus története). — Munkái: 1. A római nemzeti irodalom története. Pozsony, 1899. (Tudom. Zsebkönyvtár 24. Ism. M. Kritika III. 4. sz. Egyet. Philol. Közlöny). — 2. A görög irodalom története. U. ott, 1900. (Tudományos Zsebkönyvtár 61. Ism. Egyet. Philol. Közlöny). .11. Könyvészet 1899. és önéletrajzi adatok. Márton Jeromos, remete szent Pál rendi szerzetes. Meghalt 1782-ben. — Kézirati munkája : Theologia moralis in compendium redacta. Ladini, 1768. A. 1782. 4 rét, 102 lap (a. m. n. múzeumban). Enchiridion Meditationum 1703. Hozzá: Libellus Mortuorum. (Kézirat a m. n. múzeumban.) Márton József (mándi), egyetemi rendkívüli tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, M. István tanár testvéröcscse, szül. 1771. márcz. 2. Iszka-Szent-Györgyön (Fehérm.), hol atyja ref. prédikátor volt; tanulását Hajdú-Nánáson és 1779—93-ig Debreczenben végezte; azután Endréden volt rektor ; 1795-ben a jenai egyetemre ment. Innét visszatérve a báró Prónay-fiúk nevelője volt; majd a lőcsei ág. ev. gymnasiumban az erkölcstan és természetrajz tanára. 1799. elöljáróságától szabadságot kapott, hogy a hazát nyelvismereti czélból beutazhassa. Útjából visszatérte után 1801-ben Görög Demetertől, akkor Eszterházy Pál herczeg nevelőjétől, meghivást kapott, hogy Bécsben a magyar irodalom körüli munkásságot vele megosztaná. Engedett a meghívásnak és ez idő óta a még Lőcsén kezdett irói pályának haláláig híve maradt. János cs. kir. főherczegnél és több családnál a magyar nyelvet 1806-ig mint magán nyelvmester tanította; egyszersmind a cs. és kir. protestáns consistoriumnál titkári hivatalt viselt. 1806. ápr. kinevezték a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom rendkívüli tanárának, de fizetés nélkül (egyedül a tanulók tiszteletdíjára volt utalva), nov. 5. kezdte meg előadásait; végre a magyar testőrségnél mint magyar nyelvoktató díjjal tanított. A m. tudom. akadémia mindjárt első nagygyűlésében 1831. febr. 17. levelező tagsággal tisztelte meg. A kormány utolsó éveire KOOO írt évdíjat rendelt. Meghalt 1840. júl. 26. Bécsben szélütés következtében. Czikkei a Hazai s Külf. Tudósításokban (1827. II. 50. sz. Pánczél Dániel a Magyar Kurír szerkesztője), a M. Kurírban (1826. II. 36. sz. Szülőkhez és nevelőkhöz intézett jelentés), a Társalkodóban (1838. 6. sz. Barton Catts Károly magyarul beszélő angol utazó). — Munkái: 1. Német grammatika. Egy német olvasnivaló könyvei és ahoz tartozó lexiconnal együtt. Kassa, 23. iv sajtó alá adatott 1901. szept. 24.