Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Madarász Flóris (Géza) - Madarász Gyula (kisfaludi)
183 Machold— Machovich 228 mester 3 felv. (Először a népszínházban 1891. szept. 26. Ism. Fővárosi Lapok 265. sz. Ezen népszínműve kéziratban maradt.) — Egy német rajza jelent meg a berlini Der neue Zeitgeistban (1901. 5. sz. Der neue Pfarrer. Ein ungarisches Kulturbild.). M. Könyvészet 1886. — Ország-Világ 1891. 40. sz. arczk. Madarász FlórisGéza), cziszterczirendi áldozópap és tanár, szül. 1872. júl. 16. Nádasd-Ladányban (Fehérm.); 1889. aug. 29. lépett a rendbe és 1895. aug. 11. áldozópappá szenteltetett fel; jelenleg főgymnasiumi tanár Székesfejérvárt, hol a magyar nyelvet és irodalmat tanítja. — Munkája : Verseghy és a nyelvújítás. Bpest, 1900. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.) A cziszterczi-rend Névtára. Veszprém, 1897. Madarász Gyula (kisfaludi), bölcseleti doktor, m. n. múzeumi segédőr, M. Zsigmond Ede magánzó és Szabadffy Szerafine fia, szül. 1858. máj. 3. Pesten ; a gymnasium hat osztályát ugyanitt a kath. főgymnasiumban, a VII-et magánúton, a VIII-at a piaristáknál 1877-ben végezte. 1877-ben I. éves orvosnövendék volt és 1878-ban az orvosdoktori fok elnyerésére letette az első szigorlatot. Mint harmadéves orvosnövendék a m. n. múzeum állattári osztályába került segédnek, mely állásra Herman Ottó helyébe 1880. márcz. 8. nevezték ki. 1881-ben bölcseleti doktor lett a zoologiából, növénytanból és ásványtanból. 1883-ban a múzeumi állások rendezésekor őri rangra emelkedett. Kizárólag a madarak tanulmányozásával foglalkozik. 1884 tavaszán részt vett az I. nemzetközi ornithologiai congressuson, ahol az Internat. Ornith. Comité tagjává választották ; ugyanazon évben a British Ornithologists Union kültagjává. 1884. okt. 4. (II. congressusán) az American Ornithol. Union levelező tagjává választotta. Az 1897-ben Budapesten tartott II. nemzetközi ornithol. congressuson részt vett és rendezte az ornithol. kiállítást, valamint részt vett a madárvonulást megfigyelő búvárok munkálataiban ; a Fertő tava mellett ő tett vonulási megfigyeléseket. Részt vett 1900-ban a párisi III. nemzetközi congressuson is. Czikkei a berlini Journal f. Ornithologieban (1880. Über einen neuen Laubsänger, 1882. Über Carduelis elegans albigularis, 1884. Über Varietäten von Muscicapa grisola et Parus cristatus); a Mittheilungen d. orn. Ver. in Wienben (1881. Über einige bemerkenswerthe ornithologische Erscheinungen aus der Umgebung von Budapest); a Természetrajzi Füzetekben (1881. A fehértorkú tengericzékről, 1883. Az egyptomi élősködő bánya a magyar madárfaunában, 1884. Rendellenes színezésű madarak a magyar n. múzeum gyűjteményében, 1885. A madarak színeltéréseiről, 1895. Ornithologiai közlemények a m. n. múzeumból, 1897. Biró Lajos új-guineai gyűjtése , Madarak, Ceyloni gyűjtésem madártani eredménye, 1898. Saxicola aurita Temm. és Saxicola melanoleuca a magyar Orniszban, angolul is, 1899. Egy új rigófaj: Geocida frontalis leírása, angolul is, Ujabb adatok Magyarország Orniszához, angolul is, Biró Lajos gyűjtése Új-Guineából, 1897— 1898. küldeményei, Nyilt levél a szerkesztőhöz, 1900. Anser neglectus a magyar Orniszban, A kaukazusi Acredula-fajokról, 1900. Anser neglectus Susk a magyar orniszban, németül is, A kaukazusi Acredula-fajokról, Adatok Német-Uj-Guinea orniszához, Biró Lajos gyűjtése, mindezen czikkek részben németül is ugyanott) ; a Természettudományi Közlönyben (1882. A közönséges füstös fecskék varietásairól, Ornis Vindobonensis, 1883. Két új jelenség a magyar Orniszban: Milvus Aegyptius Gm. et Cyanistes cyaneus Pall., 1890. Az ázsiai gagantyúk, Pterocles arenarius hazánkban és kérelem a talpastyúk érdekében, 1891. Sark-