Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Mészáros Rupert Ignácz - Meszáros Sámuel - Mészáros Sándor - Mészáros Sándor - Meszárovics Miklós - Meszarovits Nesztor - Meszéna János
1177 Mészáros—Meszéna 1178 docet Sophocles). Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-84. X-XII. Középiskolák és azok tanárainak képesítése, gymnasiumi és reáliskolai oktatás sat.). — Munkája : Görög olvasókönyv. Magyarázó jegyzetekkel és szótárral a gymnasium V. és VI. osztálya számára. Schmidt H. és Wenzel V. nyomán. Buda, 1873. — Szerkesztette: A budapesti tanári egylet 1866. évről szóló Értesítőjét. Pest, 1867. Országos Tanáregylet Közlönye VI. 1872—73. 40., 46., 47., 257. 1. — Délmagyarországi lapok 1882. 218. szám. — Petrik Könyvészete. — Egyetértés 1889. 350. sz. — Szabadság (Székesfehérvár) 1889. 154. sz. Mészáros Rupert Ignácz, orvosdoktor és szemészmester, egri (Hevesm.) származású ; volt egyetemi segédtanár, ki tanárrá léte után orvosi kiképzése végett három évig utazott külföldön, meglátogatta Európa nevezetesebb gyógyintézeteit és különösen Párisban két évig munkálkodott, hogy a szemészetet tanulmányozva, a hazában a szemészet elhanyagolt terén hasznosan működhessék. Hogy ezt még sikeresebben eszközölhesse, az egyetemen segédtanári hivataloskodásának végeztével, az 1843—44. télen ismét Németországban és Párisban volt. Hazájába visszaérkezvén, 1844. aug. a m. kir. helytartótanács által Pest városa szemorvosává, tiszteletbeli főorvosi czímmel, kineveztetett. — Munkája : Dissertatio inaug. medico botanica de coniferis Hungáriáé. Pestini, 1889. (Sadler József kéziratából). Pesti Hirlap 1814. 379. Sz. — Szinnyei Könyvészete. Mészáros Sámuel, ev. ref. lelkész 1873 óta Ó-Budán, mely hivatalát decz. 23. foglalta el mint helyettes lelkész és 1874. szept. 6. rendes lelkésznek választatott meg ; az ő érdeme, hogy az uj ó-budai ref. templom fölépült és 1878. szept. 17. az első isteni tisztelettel felavattatott. — Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1878., 1883. Török Pál emlékezete). — Munkája : Az ó-budai ev. ref. anyaegyház száz éves története. Az egyház levéltárában levő latin és magyar nyelven fenmaradtó jegyzetekből. Budapest, 1886. (Felolvastatott a templom százados ünnepélyén 1886. aug. 29.). Dr. Könyvészet 1886. Mészáros Sándor, ev. ref. tanító Dömsödön(Pestm.). —Munkája: Imák reform, népiskolák számára. Dömsöd, 1891. (Nyomatott Kalocsán). Tóth Sámuel, A magyarországi evang. ref. egyház Egyetemes Névtára. Bpest, 1887. 52. 1. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Mészáros Sándor, felső kereskedelmi iskolai tanár, szül. 1870. szept. 17. Vésén (Somogym.); tanulmányait a középiskolában és a paedagogiumban végezte. Tanári képesítést nyert a polgári iskolákra a nyelvészeti és történelmi szakcsoportból. 1893-óta az állami felső kereskedelmi iskola tanára Alsó- Kubinban; tanít magyar nyelvet, történelmet, áruismét és rendírást; az önképzőkör elnöke. — Költeményeket, rajzokat és tárczaczikkeket írt a Képes Családi Lapokba (1888., 1894-95). Schuck Béla, Kereskedelmi iskoláink. Budapest, 1896. 2. 1. Meszárovics Miklós, tanító, seghi (Szerémm.) származású, 1810 körül Szent-Endrén működött, és 1820-ban ott halt meg. — Munkája: Razbi briga, ili koš različui pripovjedki. Buda, 1815. (Gondűző). — Kéziratban : Komedije (vígjátékok). Schafarik. Geschichte der Serbischen Literatur, Prag, 1865. 341.. 401., 410. 1. Meszarovits Nesztor, orvosdoktor, szerémségi származású. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de apoplexia. Vindobonae, 1828. Szinniei Könyvészete. Meszéna János, nyug. törvényszéki biró, szül. 1809. ápr. 10. Esztergomban ; középiskoláinak végeztével a jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1834-ben ügyvédi vizsgát tett; szülővárosában telepedett