Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Müller Adolf - Müller Ágoston Ernő - Müller András - Müller Bernát - Müller (Xaver) Ferencz - Müller Ferencz József, (reicheinsteini báró)
441 Müller 442 Müller Adolf tanító a budapesti zsidó hitközség iskolájában, szül. 1844. nov. 22. Pápán (Veszprémi.), szegény iparos szülőktől; u. ott az ev. ref. főgymnasiumban tanult és 1867-ben érettségi vizsgát tett; ekkor a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott be ; szegénysége miatt nem folytathatván tanulását, nevelő lett; azonban két év múlva ismét visszatért a fővárosba s bölcselethallgató lett. A budapesti izraelita hitközség elemi iskolájában előbb helyettes, 1871. szept. rendes tanárnak neveztetett ki. Czikkei a Népnevelők Lapjában (1875. Az iskolai padokról). — Munkái : 1. Héber abc és olvasókönyv izraelita népiskolák számára. Bpest, 1878. (2. átdolg. és bőv. kiadás. 1885., a. k. 1888., 10. k. 1897., 11. k. 1901. U. ott. M. orsz. izr. tanítóegyesület kiadványai XXIV.). — 2. Magyar abc és olvasókönyv izr. népiskolák számára. U. ott, 1882. (6. jav. és bőv. kiadás 1900., 7. kiad. U. ott, 1903. Az orsz. izr. tanítóegyesület kiadványai XII.). — 3. Magyar nyelvtan a népiskolák III. osztálya számára. U. ott, 1887. Pester Lloyd 1875. Abendblatt 156. SZ. — Kiss Áron, M. népiskolai tanítás története 298. 1. — .V. Könyvészet 1886. — Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok. Müller Ágoston Ernő, gazdasági tanintézeti tanár, szül. 1819-ben Schwarzenbachban (Bajorország); a magyaróvári felsőbb tanintézetben 1853. októbertől 1854. szept. 30-ig a technologia tanára volt; később sörgyári igazgató lett Stockholmban (Svédország). — Munkái : 1. Das neue Brau-Verfahren mit dem hierzu construkten Apparate. Mit 1 Lith. Tafel. Pressburg, 1854. — 2. Die Bierreform. U. ott, 1854. Szinnyei Könyvészete. — Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. M.-Óvár, 1897. 230. l. Müller András, gymnasiumi tanár, brassói származású volt; 1822. márcz.tól a bécsi protestáns theologiai intézetben tanult; a brassói gymnasiumban 1828-tól 1831. szept. 29-ig tanított, mikor meghalt. — Kézirati munkái: Sigmund Báthori, Fürst von Siebenbürgen. Ein Trauerspiel in vier Aufzügen; Die beiden Freunde. Eine dramatische Phantasie in drei Aufzügen. Trausch, Schriftsteller-Lixikon II. 444. 1. Müller Bernát, bölcseleti tiszteletbeli doktor, jeles botanikus, a gyógyszerészeket vizsgáló bizottságban ötven évig a kormány képviselője volt. Meghalt 1901. márcz. ... Budapesten 91 éves korában. Czikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Eszmecsere a chemia és physiologia köréből, A növény rendeltetése, Kémia és földmívelés); az Orvosi Hetilapban (1857. Üdvözlő szózat, Némely szerves gyógyanyagok kémlete testsavas haméleg és kénsav által dr. Eboli szerint, 1858. A gyógynövényekkeli kereskedés Magyarországon, 1859—60. Visszapillantás gyógyszerészetünk állására 1859-ben, A gyógyszerészek árszabása körül, A gyógyáruk eladása körül, 1861. A gyógyszerészek kiképeztetéséről, 9 czikk) ; a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1859—60. Über Arzneitaxe, Über Arzneiwaarenverkauf); a Zool. Botan. Verhandlungenben (Bécs, 1863. Verzeichniss der in der Marmaros gesammelten Pflanzen). — Kézirati munkája a m. n. múzeumban : Elenthus plantarum i. cottus. Gömöriensis territorio Murányensi 1843. observatarum, ívréti levél. Gyógyszerészi Hetilap 1878. 20., 23. sz. 1901. — Budapesti Hirlap 1901. 64. SZ. — Vasárnapi Újság 1901. 10. sz. (Nekr.). Müller (Xaver) Ferencz, r. kath. lelkész. — Munkája: Axiomata divinae sapientiae olim data Salomoni regio Davidis filio. R. P. .. . paraphrasi elegiaca explicata. Tertiis typis edita. Posonii, 1773. Petrik Bibliogr. Müller Ferenez József (reicheinsteini báró), bányász és mineralogus, szül. 1740. júl. 1. (atyja M. József erdélyi kincstári tanácsos); bölcseleti és jogi tanulmányait