Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

M - Münnich Sándor

475 Münnich 476 nagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. 1890-ben honvédszázadossá léptettetett elő, miután az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898. máj. kineveztetett czímzetes honvédőrnagygyá, áthelyeztetvén a ma­gyar királyi honvédség szolgálaton kívüli viszonyába. Mint a Budapest-belvárosi takarékpénztár elnöke két ízben volt vá­lasztási elnök. Ő volt kezdeményezője és egyik megalapítója az első, katonai vizsgálat esetére biztosító intézetnek, a­melynek élén ma is áll. Számos közgaz­gazdasági, ipari és közlekedési vállalat vezetője és a magyarországi Kárpát­egyesület elnöke, míg több rendbeli más állásáról az összeférhetlenségi tör­vény folytán leköszönt. Jegyzője a véd­erő­ és tagja az V. biráló és a felirati bizottságnak. A budapesti, ág. ev. egy­házban is nevezetes szerepet visz. A közügyek terén kifejtett kiváló tevékenysé­gét ő, felsége a Ferencz József-rend közép­keresztjével tüntette ki. Szülővárosa kö­rül szerzett érdemei elismeréseül Igló város 1897-ben díszpolgárává választotta meg, 1891. tavaszán pedig megfestette életnagyságú arczképét a városház dísz­terme számára. — Programmbeszédei a szepesmegyei helyi lapokban és külön nyomatban, országgyűlési beszédei a Naplókban (1884. óta) vannak; elnöki beszédei pedig a Kárpátegyesület Évköny­veiben. Pallas Nagy Lexikona XVIII. 885., XVIII. 306. lap. — Államgazdasági Szemle 1899. — Ország- Világ 1900. 12. SZ. arczk. — Vasárnapi Újság 1901. 1. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 324. 1. — Weber S., Ehrenhalle. Igló, 1901. 145. 1. Münnich Sándor, nyug. tanító, M. Já­nos tanító és Steller Anna fia, született 1843. aug. 4. Iglón (Szepesm.); a gym­nasiumot Kézsmárkon, az egyesült theo­logiát Pesten végezte. A berlini és je­nai egyetemen leányiskolai tanítónak választották; majd Poprádra költözött szintén tanítónak és magánneveléssel is foglalkozott. 1885-ben megbetegedett; ezért 1890-ben Szatmárra, majd Felső-Bányára költözött, hol egészségét vissza­nyerte s a városnál hivatalt vállalt, hol jelenleg gazdasági tanácsos.­­ Czikkei a Zipser Botéban (1876. Die XIII Zipser Städte zur Zeit der ersten Theilung Polens, 1877. Zipsen vor einem halben Jahrhun­dert, 1878. Ein Priester, Henc­el János éle­téből, Zipser Raubritter, Kauffung Zs., Pflug E. u Witztumb G. a XVI. század első feléből, 1879. König Friedrich Au­gust II. von Sachsen und die Tatra, Si­mon Pfannschmidt, a XVI. századból életrajz, Ein Jahr, 1888. aus der Glanz­periode des Zipser Schlosses, a Szepes­ség telepítésének történetéhez, 1880. Hans Bartha, ipartörténeti tanulmány a XVII. század elejéről, Anton Roll, a harmadik bányakerület alapítása a XIII. században és annak fejlődése, Tátrafüred a régi mondáktól kezdte napjainkig, 1881. Die Gründung der Stolaer Benedictiner Abtei, 1882. Iglo zu Ende des XIII. Jahrhun­derts, Die reichste Zunft, az iglói mé­száros czéh 1634-ben, Der Schatz des Sigismundus Kauffung, 1883. Die Marcell-Burg, a tatárjárás előtti időkben állott várról, Schulmeisterei vor 500 Jahren, Wichtigkeit des Falkaer Bronzefundes, 1884. Sanct Aegidius, ein Beitrag zur Ge­schichte der Zipser Jagd, Ilundsdorf, villa canis, Palmsdorf, villa pulii, Bizir, Spern­dorf-Bärendorf, villa ursi sat. helynév eredete, Hundsdorf, Zum letztenmale Hundsdorf, Namentos, a Szepesség isme­retlen nevű ős­lakóira vonatkozó emlé­kek összegyűjtésére hívja fel a szakem­berek figyelmét, Alte Moral, erkölcstörté­neti tanulmány); az Archaeol. Értesítőben (1889. A mohafalvai u­radiszkóról, 1891. Őskori cserepek Szepesben); a Szepesi Lapokban (1890. Történelem előtti cse­repek Szepesben, 1891. A vandalok Sze­pesben) ; a Karpaten Postnak, Pannoniá­nak, Szepesi Értesítőnek, Szepesi La­poknak, Nagybánya és Vidékének, Felső-

Next