Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Münnich Sándor
475 Münnich 476 nagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. 1890-ben honvédszázadossá léptettetett elő, miután az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898. máj. kineveztetett czímzetes honvédőrnagygyá, áthelyeztetvén a magyar királyi honvédség szolgálaton kívüli viszonyába. Mint a Budapest-belvárosi takarékpénztár elnöke két ízben volt választási elnök. Ő volt kezdeményezője és egyik megalapítója az első, katonai vizsgálat esetére biztosító intézetnek, amelynek élén ma is áll. Számos közgazgazdasági, ipari és közlekedési vállalat vezetője és a magyarországi Kárpátegyesület elnöke, míg több rendbeli más állásáról az összeférhetlenségi törvény folytán leköszönt. Jegyzője a véderő és tagja az V. biráló és a felirati bizottságnak. A budapesti, ág. ev. egyházban is nevezetes szerepet visz. A közügyek terén kifejtett kiváló tevékenységét ő, felsége a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki. Szülővárosa körül szerzett érdemei elismeréseül Igló város 1897-ben díszpolgárává választotta meg, 1891. tavaszán pedig megfestette életnagyságú arczképét a városház díszterme számára. — Programmbeszédei a szepesmegyei helyi lapokban és külön nyomatban, országgyűlési beszédei a Naplókban (1884. óta) vannak; elnöki beszédei pedig a Kárpátegyesület Évkönyveiben. Pallas Nagy Lexikona XVIII. 885., XVIII. 306. lap. — Államgazdasági Szemle 1899. — Ország- Világ 1900. 12. SZ. arczk. — Vasárnapi Újság 1901. 1. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 324. 1. — Weber S., Ehrenhalle. Igló, 1901. 145. 1. Münnich Sándor, nyug. tanító, M. János tanító és Steller Anna fia, született 1843. aug. 4. Iglón (Szepesm.); a gymnasiumot Kézsmárkon, az egyesült theologiát Pesten végezte. A berlini és jenai egyetemen leányiskolai tanítónak választották; majd Poprádra költözött szintén tanítónak és magánneveléssel is foglalkozott. 1885-ben megbetegedett; ezért 1890-ben Szatmárra, majd Felső-Bányára költözött, hol egészségét visszanyerte s a városnál hivatalt vállalt, hol jelenleg gazdasági tanácsos. Czikkei a Zipser Botéban (1876. Die XIII Zipser Städte zur Zeit der ersten Theilung Polens, 1877. Zipsen vor einem halben Jahrhundert, 1878. Ein Priester, Hencel János életéből, Zipser Raubritter, Kauffung Zs., Pflug E. u Witztumb G. a XVI. század első feléből, 1879. König Friedrich August II. von Sachsen und die Tatra, Simon Pfannschmidt, a XVI. századból életrajz, Ein Jahr, 1888. aus der Glanzperiode des Zipser Schlosses, a Szepesség telepítésének történetéhez, 1880. Hans Bartha, ipartörténeti tanulmány a XVII. század elejéről, Anton Roll, a harmadik bányakerület alapítása a XIII. században és annak fejlődése, Tátrafüred a régi mondáktól kezdte napjainkig, 1881. Die Gründung der Stolaer Benedictiner Abtei, 1882. Iglo zu Ende des XIII. Jahrhunderts, Die reichste Zunft, az iglói mészáros czéh 1634-ben, Der Schatz des Sigismundus Kauffung, 1883. Die Marcell-Burg, a tatárjárás előtti időkben állott várról, Schulmeisterei vor 500 Jahren, Wichtigkeit des Falkaer Bronzefundes, 1884. Sanct Aegidius, ein Beitrag zur Geschichte der Zipser Jagd, Ilundsdorf, villa canis, Palmsdorf, villa pulii, Bizir, Sperndorf-Bärendorf, villa ursi sat. helynév eredete, Hundsdorf, Zum letztenmale Hundsdorf, Namentos, a Szepesség ismeretlen nevű őslakóira vonatkozó emlékek összegyűjtésére hívja fel a szakemberek figyelmét, Alte Moral, erkölcstörténeti tanulmány); az Archaeol. Értesítőben (1889. A mohafalvai uradiszkóról, 1891. Őskori cserepek Szepesben); a Szepesi Lapokban (1890. Történelem előtti cserepek Szepesben, 1891. A vandalok Szepesben) ; a Karpaten Postnak, Pannoniának, Szepesi Értesítőnek, Szepesi Lapoknak, Nagybánya és Vidékének, Felső-