Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mitterpacher Lajos (mitternburgi)
45 Mitterpacher 46 M. 1753. okt. 14. lépett a jezsuita rendbe és tanulmányainak végeztével mint tanár működött. A Theresianumnak öt évig kormányzója volt. A rend föloszlatása (1778) után a nagyszombati, majd a budai egyetemen a mathematika tanára volt. Meghalt 1788. márcz. 24. Pesten. Végrendeletében (1784. jan. 18.) 200 frtot hagyott a pesti egyetem bölcseleti karára, azon kikötéssel, hogy kamatai szegény beteg katholikus bölcselet-tanulók gyámolítására fordíttassanak. — Munkái: 1. Panegyricus divo Franc. Xav. dictus. Oratore Car. L. B. de Perényi, Philos. 1. an. aud., deferente. .. Tyrnaviae, 1776. — 2. Unterricht in der mathematischen Analysis und Maschinenlehre. I. Bd. enthaltend die Buchstaben-Rechenkunst und die sogenannte Analysis endlicher Grössen wie sie in seinen Papieren hinterlassen hat. Herausg. von. Joh. Pasquich. Leipzig, 1790. Tábla rajzzal. — Nevét Mitterbachernak is írták. Szerdahelyi Aloysius, Memoria Jos. Mitterpacher. Budae, 1788. — Fejér, História Academiae 97.. 133. lap. — Stoeger, Scriptores 232. lap. — Szinnyei Irányvészete. — Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. egyetem története. Bpest, 1880. — Illésy-Pettkis, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 144. 1. — De Backer-Sommervogel, Bibliothéque-Bibliographie V. 1133. h. Mitterpacher Lajos (mitternburgi), theologiai doktor, egyetemi tanár, előbbinek testvérbátyja, szül. 1734. aug. 25-én Bellyén (Baranyam.), a pécsi gymn.-ban tanult és 1749. okt. 18. lépett a jezsuita rendbe. 1755-ben a soproni gymnasiumban a latin nyelv elemeit tanította. Ezután két évre Bécsbe küldték a mathematikai tanulmányok ismétlésére. 1758-ban a győri gymnasiumban az ékesszólástant adta elő, egyszersmind a Mariana congregatio elnöke volt. 1759-ben Bécsbe ment, hol négy évig a theologiát tanulta; azután a Pázmány-intézet kormányzója lett. 1762-ben a Batthyányi Lajos herczegek nevelését vette át és a Theresianumban hitoktatónak neveztetett ki. Ezen intézetben 1762-től 1774-ig a hittanon kívül a bölcseletet és később a földmítéstant is tanította. Ezen utóbbi tudományban különös előszeretettel képezte ki magát. 1774-ben Budára jött és itt bölcseleti doktorrá avatták, azután a budai, majd a pesti egyetemen a természetrajzot, mathematikai földrajzot, mezőgazdaságtant és technológiát adta elő. Évi fizetését 1792-ben 900 frtról 1000 frtra emelték. 1801-ben az egyetem rectora volt. 1805-ben a király még egy segédet nevezett ki tanszékéhez 400 frt fizetéssel, ki a mezei gazdaságtant adta elő. Tagja volt az alsó-ausztriai gazdasági egyesületnek s a bonni academiai tudományos intézetnek, monostori apát és a pesti egyetemen a bölcseleti karnak seniora. Meghalt 1814. máj. 24. Pesten. A testvéröcscse M. József által a pesti egyetem bölcseleti szegény beteg kath. tanulók gyámolítására hagyott alaphoz 250 frttal járult. Molnár János apáthoz írt latin költeménye van a Zoologiconban (Buda, 1780). —Arczképe rézmetszet Ehrenreichtől. — Munkái: 1. Oratio de SS. Virginis intaminato Conceptu. Vindobonae, 1760. — 2. Acumbratio notionum oeconomicarum, quae nobili juventuti in col legio c. r. Theresiano dabantur. U. ott, 1773. (Névtelenül. Németül. U. ott, 1773:). — 3. Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel, zum Behufe der Vorlesungen in der k. k. Theresianischen Academie. U. ott. 1774. (Ujabb kiadása: Physikalische Erdbeschreibung. U. ott, 1789. Ujabb kiadása. U. ott. 1816.). — 4. Sätze aus der Naturgeschichte der Pilanzen, des Acker-und Weinbaues. U. ott, 1775. — 5. Anfangsgründe der physikalischen Oeconomie. U. ott., 1776. — 6. Sätze aus dem Baue der Farbekräuter, des Wald-, Wein- und Gartenbaues. U. ott, 1776. — 7. Introductio in physicam históriám plantarum. Pars I. Budae, 1777. Tábla rajzzal. (Ezen czímmel is: Elementa