Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mylius Bertalan Farkas - Mylius János - Mylius János Frigyes - Myskovszky Viktor
479 Mylius—Myskovszky 480 quinquagesimo secundo in eodem morbo. (Munkáiról azonban nincsen tudomásom). .V. Könyv-Szemle 1899. 229., 230. 1. Mylius Bertalan Farkas, orvos-doktor, M. János Frigyes orvos fia, szül. 1738. aug. 25.; Erlangenban nyert doktori oklevelet és szülővárosában telepedett le mint gyakorló orvos ; 1779. ápr.tól Mysz Márton segéde volt; 1787-ben önállóan működött és 1764—1806-ig az atyjától örökölt gyógyszertár tulajdonosa is volt. Meghalt 1809. márcz. 2. és vele a Mylius család Brassóban kihalt. Munkája: Dissertatio inauguralis medica sistens Lochia praeternaturalia. Praeside D. Casim. Christoph. Schmidelio d. 9. Febr. 1763. Erlangae. Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 462. 1. — Gusbeth, Eduard, Zur Geschichte der Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt, 1884. 84. 1. — Petrik Bibliogr. Mylius János, bölcseleti magister, ág. ev. gymnasiumi rector Lőcsén (Szepesm.), iglói származású volt majd Késmárkon, végre Elbingben (Poroszország) élt, hol 1730. meghalt 72 éves korában. — Munkája : Duae Orationes habitae In Gymnasio Elbingensi. 1. In nova constitutione Scholae XV. Cal. Iun. Anno 1598. 2. In dedicatione novi aedificii scholastici. VII. Cal. Decembris. Anno 1599. Accesserunt Elegia & vota Praeceptorum ac Scholasticorum Cum Appendice Epigrammatum, de Scholarum dificultatibus pariter & utilitatibus. Dantisci. MDC. — Üdvözlő verse van a Memoriae Nobilis ... Gorlicii, 1595. sz. munkában. Czvittinger, Specimen 256. 1. — Horányi Scriptores II. 665. 1. — Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 280. 1. Mylius János Frigyes, orvosdoktor, M. Farkas Vendel gyógyszerész fia, szül. 1698. május 28. Brassóban, 1721-től Halléban, Strassburgban és Leidenben tanult; utóbbi helyen nyert orvosdoktori oklevelet. 1726-tól gyógyszerész, 1738-tól egyszersmind Brassó főorvosa volt, hol 1764. okt. 24. meghalt. Munkája: Disser tatio inauguralis medica, morbos eorumque affinitatem ex incompletis motibus haemorhagicis ortos sistens, quam ex auct. mgn. rectoris Franc. Fabricii, Eccl. Lugdun. pastoris pro gradu doctoris subjicit d. 24. Aug. 1724. Lagduni Batavorum. Trausch, Schriftsteller Lexikon II. 462. 1. — Szinnyei Könyvészete. — Gusbeth Eduard, Zur Geschichte der Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt, 85. 1. Myskovszky Viktor, nyug. főreáliskolai tanár, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1838. máj. 14. Bártfán (Szepesm.), hova régi nemesi lengyel családból származó ősei a XVIII. század végén, a lengyel szabadságharcz után költöztek, és ahol atyja M. Ferencz senátor és városi patricius volt. A középiskolát Bártfán, majd később Sátoralja-Ujhelyben, Rozsnyón és Lőcsén végezte; felsőbb tanulmányait 1863-ban a budai műegyetemen kezdette meg, majd a bécsi polytechnikumon folytatta és végezte be 1866-ban. Közben mindig foglalkozott archaeologiával és műtörténettel, mihez nagyban hozzájárultak szülővárosának remek műemlékei (dóm és városház). Tanulmányainak végeztével a mérnök-építészi szakpályára lépett, melyet azonban egészségére való tekintettel később a tanári pályával cserélt fel. Tanári működését 1867-ben kezdette meg a körmöczbányai állami főreáliskolánál, mint az ábrázoló mértan és építészet tanára. Később a kassai állami főreáliskolához helyezték által. 1880. máj 20. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. 1897. jún. 3., mikor nyugalomba vonult, megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. A magyarországi műemlékek országos bizottságának, a bécsi Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der historischen Kunstdenkmäler, a milanói Collegio Internazionale di scienze, lettere ed arti tagja, az országos iparművészeti múzeum felügyelő bizottságának, a felsőmagyarországi múzeum választmányi 75. iv sajtó alá adatott 1902. nov. 15.