Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Benedek (vásárhelyi) - Nagy Benedek - Nagy Benő (kulini) - Nagy Benő - Nagy Béni
bizonyos jelekből, mint egy világos tükörből, ki niilatkosztatnak, írattatott az együgyűeknek Hasznokra, es Az mi magunk artatlansaganak tiszta mentsegere. Zvonarith Imre, és Nagy Benedek altal. U. ott, M.DC.XV. Katona, Historia Critica XXIX. 961. 1. — Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 88., 106. 1. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 206., II. 88. 1. Nagy Benedek (vásárhelyi), Buda város tanácsosa volt 1821-ben. — Munkája: Tentamen publicum ex mathesi adplicata, quod in reg. univers. Pestiensi 1796. mense Martii submit. Pestini, 1796. Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 71. 1. — Szinnyei Könyvészete. Nagy Benedek, a deési casino könyvtárnoka. — Munkája: A deési casino könyvtárának jegyzéke. Deés, 1892. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Benő (kulini), ügyvéd, 1848—49-ben honvéd főhadnagy volt és azután Nagyváradon ügyvédeskedett; 1860-ban arany tollat tűzött ki a legjobb beszélyre, melyet Szabó Richárd nyert el Gabriela cz. beszélyével. A nagyváradi Szigligetinyomda létrehozásában nagy része volt. Meghalt 1891. október 20. Nagyváradon 61 éves korában. Czikkei, költeményei s beszélyei a Budapesti Viszhangban (1852. Derecske, okt. 4. sat.); a Divatcsarnokban (1856. Nőnöveldék, 1858— 1860. Pemflinger Katalin, beszély és költ.); a Napkeletben (1858—60. beszély és költem.); a Debreczeni Közlönyben (1860. 8., 9. sz. Boka Károly életrajza, A nyomdászat története Debreczenben, Egy nő a népből, Közérdekű nézetek) ; a Hölgyfutárban (1860. Műtárlati látogatás, 1863. beszély) ; a Debreczeni Emlényben (1860. beszély, költ. és Néhány szó az «Emlény» czéljáról); a Csokonai Albumban (1861. Csokonai életrajza és adalék életrajzához, Debreczen irodalomtörténete); a Honvédben (1867. Ki volt az első honvéd); a nagyváradi Szabadságban (1885. a lap főmunkatársa Kárpáti névvel, 245. sz. A zsandárvilágból, 284., 285. Noszlopiféle pucs, 1886. 10. 293. sz.); a Közjogi Ellenzékben (1887. 24. sz.); a Debreczenben (1886. 231. sz. sat. czikkek); a Nagyváradi Hirlap (melynek főmunkatársa volt, 1890. 95. sat. sz. Bibora, regény); a Liptóban (1895. 42. sz. Moornál, emlékezés 1848-ra, mint szemtanú). — Munkái: 1. Magyar hölgyek életrajzai. Debreczen, 1860. (Sárváry Elekkel együtt. Ismertet. Szépirodalmi Figyelő). — 2. Egy honvéd Albuma. Nagyvárad, 1887. (Ismert. Közjogi Ellenzék 66. szám). — 3. Váradi nők. Történeti regény. Nagyvárad, 1890. (Ism. Nagyváradi Hirlap 67. sz.). — Szerkesztette és kiadta a Debreczeni Emlényt 1860-ban és a Csokonai Albumot (Debreczen, 1861. Ism. Szépirodalmi Figyelő 1860—61). — Levele Sándorfy Kálmánhoz, Debreczen 1859. február 23. (a magyar nemzeti múzeumban). Szolnok-Doboka 1878. 33., 34. SZ. — Petrik Könyvészete. — M. Könyvészet 1887., 1890. — Vasárnapi Újság 1891. 43. Szám. — M. Hirlap 1891. 211. SZ. — Nagyvárad 1891. 243. SZ. Nagy Benő, ügyvéd, volt aljárásbiró és egyes biró. — Munkája: A bírósági végrehajtó. Kézikönyv birósági végrehajtók részére. Irománypéldákkal ellátva. Pest, 1872. Petrik Könyvészete. Nagy Béni, bölcseleti doktor, N. Imre kir. fogházőrmester és Vincze Mária fia, szül. 1874. febr. 25. Nagy-Kanizsán (Zalamegye); középiskolai tanulmányait a székesfejérvári cziszterczita főgymnasiumban, majd a cziszterczi rendbe lépése után Egerben végezte. A bölcseletet (történelmi s classica philologiai tanulmányokat) és theologiát a budapesti egyetemen hallgatta. 1896-ban bölcseletdoktori oklevelet szerzett, áldozópappá lett és a pécsi főgymnasiumhoz neveztetett ki tanárnak. 1897-ben szerezte meg tanári oklevelét és 1900 óta Egerben tanárkodik. Czikkei a Pécsi Figyelőben (1898—1900. A tökéletes nő, A cziszter-