Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Gábor - Nagy Gábor - Nagy Gábor (tokaji) - Nagy Gáspár - Nagy Gáspár (pathi)
1801. pünkösd után 19. vasárnapon. Zágráb. — 4 Halotti beszéd melyet Harrasi gróf Herzán Ferentznek ... hamvai felett élő nyelvet mondott a midőn a boldogultnak árva megyéje Boldog asszony havának 8. napján 1804. eszt. fő-pásztorának a halotti vég tiszteletet gyászos készületek közt meg tette. U. ott. — 5. Egyház-napi bé-iktató beszéd mellyel.. . Nemphtiben a Sz. Mihály arkangyalnak neve alatt fenálló plébánia templomban. Mészáros Pált a nemphti plébániába, maga helyett bé léptette Kis-asszony havának 29. napján. 1807. eszt. U. ott. — 6. A gúnyoló. Irta N(agy) G(ábor) p(esti) k(irályi) t(udományok) m(indenségében) t(anító). Költemény. Hely és év sz. Annalen der Literatur. Wien, 1810. I. 536., IV. 347. 1. — Fejér, Historia Academiae 136. lap. — Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. tudom. Egyetem története. Bpest, 1880. 383. lap. — Hl. Sion 1893. 853. 1. — Petrik Bibliogr. Nagy Gábor, kir. főtörvényszéki ügyvéd, táblabíró, régiségbúvár, szül. 1770. nov. 29. Debreczenben (Biharm.), kihez Kazinczy epistolát is írt, a melyben annak becses könyv- és kéziratgyűjteményét dicséri; 1798-tól kezdve folyvást benső barátságban élt Kazinczyval. Ő volt a Kazinczy-ház ügyvédje. Kazinczy mint «híres prókátort» említi, a kit minden ügyében, bajában tanácsadóul kért föl, s a ki Kazinczy anyagi szükségeiről gondoskodott és őt pénzzavaraiból gyakran kisegítette. E mellett a régi nyelv adatait is szorgalmasan kutatta s ha valami érdekeset talált kutatásai közben, arról azonnal tudósította Kazinczyt. Csokonaynak is barátja s az angol nyelvben jártas férfiú volt. Az 1810. debreczeni tűzvészben háza leégett. 1836-ban Debreczenből Budára költözött, hol 1861-ben meghalt. — Levelezése Kazinczyval a Kazinczy Ferencz Levelezéseiben (a II. és következő kötetekben) közölvék. — Kéziratban XX kötetre menő okiratgyűjteménye volt; ezen gyűjtemény több kéziratával együtt a debreczeni ev. ref. collegiumba került; azonban sok jutott a magyar n. múzeumba is. Csokonai-Album. Debreczen, 1861. 43. 1. — Kazinczy Ferencz, M. Pantheon. Budapest, 1884. 390. 1. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.). — M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1877. 118. 1. — Kazinczy Ferencz Levelezése. Bpest, 1891. II. 596. 1. Nagy Gábor, miniszteri tanácsos, szül. 1845. aug. 5. Kézdi-Vásárhelyen; jogi tanulmányainak bevégezte után 1868-tól atyja ügyvédi irodájában dolgozott. 1869— 1871-ig Kézdi-Vásárhelyen tanácsos volt, 1872—1876. rendőr-kapitány, 1877—1878. polgármester, 1878—1881-ig országgyűlési képviselő ; 1881-ben titkár lett a pénzügyminisztériumban, 1887. osztálytanácsos. 1890. jan. 1. átment a földmivelési minisztériumba, hol különösen a lótenyészintézetek ügyeit intézi. 1897 végén miniszteri tanácsosi czímet kapott. Több nevelési és jótékonysági egyletnek munkás tagja. — Czikke a Nemzetgazdasági Szemlében (1879. Adatok a magyar korona országainak 1868 —1877-ig terjedő tíz évi államháztartása eredményeiről). Ország- Világ 1888. 10. SZ. arczk., 1898. 1. sz. arczk. Nagy Gábor (tokaji), ev. ref. lelkész. — Munkája: Költemények. Pest, 1873. Petrik Könyvészete. Nagy Gáspár, városi aljegyző, nagykőrösi (Pestm.) származású, hol 1848. jún. 1. aljegyzővé választották; mint már az 5. nemzetőri század kapitánya, reá bízták a kül- és titkos levéltár kezelését. Czikke a Vasárnapi Újságban (1874. A nagykőrösi titkos levéltár okmányaiból). A m. n. muzeumi hirlapkönyvtár példányából. Nagy Gáspár (pathi), orvosdoktor, komáromi származású ; mint gyakorlóorvos működött szülővárosában. — Munkája : Értekezés az orvosi hitelről. (Orvostudori értekezés). Buda, 1838. (Latin czímmel is). Bugát-Flór, Magyarországi orvosrend Névsora 1840-re. Pest, 46. lap. — Rupp, Beszéd 160. 1. — Szinnyei Könyvészete.