Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy György János - Nagy György, (köpeczi)
521 Nagel 579 ex optimis auctoribus collecta. Viennae, 1775. II. Hírmondó 1780. 2. SZ. — Pesty Frigyes, A világtörténelem napjai. Pest, 1870. II. 467. 1. — Petrik Bibliogr. Nagy György János, ág. ev. lelkész, Kőszegen (Vasm.) született; 1749—1759-ig Sopronban az ev. gymnasiumban tanult; a jenai egyetemre 1760-ban iratkozott be; 1766. febr. 16-tól subrector volt Sopronban az ág. ev. gymnasiumban és 1783-tól lelkész Harkán (Sopronm.). Közben nevelő volt több úri családnál; így Kinszky Ernesztina grófnőt is a magyar nyelvre tanította. 1789. aug. 20. lemondott prédikátori hivataláról és Sopronba saját házába ment lakni s leczkeadásokkal töltötte idejét, hol 1812 május 19-én meghalt. — Munkái: 1. Bey der frühen Gruft des Herrn Wolfgang Artner ... wolte da desselben solennes Leich-Begängnis den 25. April gehalten wurde Oedenburg, 1763. — 2. Menes perillustris condam ac generosi dni Joannis Pelcz causarum perinei, regnum Hungariae for. utr. juris advocati et civitatis regiae lib. Soproniensis interioris ordinis senatoris aeque patroni longe gratiosissimi, oecasione solennium funeris exequiarum anno 1770. die 16. Novemb. defleti per I(on.) W(ietoris) & I(oh.) G(eorg) N(agy) amicos Sopronii. — 3. Ist der Saganische Normalunterricht gründlich und ziveckmäszig ? Wien, 1786. 8r. 76 lap. (77—127. 1. Principia Logices). — 4. Einleitung in die ungarisch-philosophische Sprachlehre. Wien, 1793. (Ism. A 11g. Liter. Zeitung 1696. I. 44. szám). — 5. Tudósítás a sopronyi nádméz fabrikának felállításáról. Sopron, 1794. — Kézirata a m. n. múzeumban: Die angenehmen und widrigen Schicksale eines 30-jährigen Contribuenten in einer Biographie beschrieben. Sopron, 1810. júl. 28., ívrét 48 lap. (Önéletrajza). Hrabowszky György, A Dunántuli Evang. Aug. Conf. Superintendentia Prédikátorai. Veszprém, 1803. 93. lap. — Alig. Literatur- Zeitung. Halle & Leipzig-, 1812. III. 648. 1. — Haan, Jena Hungarica. Gyulae, 1858. 70. lap. — Petrik Bibliogr. és Jankovich Miklós Bibliogr. (Kézirat a m. tudom. akadémia levéltárában). Nagy György (köpeczi), ev. ref. lelkész, N. György polgár és Takács Mária fia, szül. 1783-ban Felvinczen (Torda-Aranyosm.), a nagy-enyedi collegiumban tanult és 1800-ban mint kitűnő tanuló lépett a felső osztályba, hol könyvtárnoknak, 1806-ban az akkori logicának nevezett osztályban köztanítónak neveztetett ki s főként a latin nyelvben nagy jártassággal bírt, e mellett németül és francziául is értett. Még a tanítóságot el sem végezte, mikor a felvinczi lelkészségre hívták meg, hol 1807. ápr. 24. köszöntött be. 1808-ban a göttingai egyetemre ment tanulásának folytatására, honnét 1809-ben visszajött és azon évben a kolozsvári zsinaton felvinczi pappá szenteltetett. 1810-ben Nagy-Enyedre hivatott lelkésznek, honnét 1811-ben Kolozsvárra ment papnak ; 1814-ben ugyanott hittanárnak választatott. Midőn Bánffi László bárónak, a ref. egyháztanács elnökének, leányával titokban egybekelt 1815-ben, kolozsvári tanárságától megfosztatott, közkereset alá vettetett és az okt. 7. ítélet szerint házassága megsemmisíttetett; midőn azonban N. az ügyet a kézdivásárhelyi közzsinatra fölebbezte, ennek határozata folytán meghagyatott a papságban, de nem a tanárságban. 1816-ban Deésen lett pap, 1819. máj. pedig szülőföldén. 1822. jan. szászvárosi lelkésznek választották, ide be is köszöntött, de a felvincziek kérelmére megmaradt előbbi helyén. 1827-ben pap lett Kézdivásárhelyen, hol 1830. febr. 7. meghalt. — Munkái: 1. A jó rendnek baráttja, mellyet néhai tek. f.-csernátoni Kölönte József úrnak utolsó megtiszteltetésére egy halotti beszédben foglalt és elmondott Nagy-Enyeden a ref. templomban 1812. Karácson hava 27. Kolozsvár, 1813. — 2. Az érdeme szerént megtiszteltetett katona.