Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Gyula - Nagy Idus - Nagy Ignácz (séllyei)
Schematismus Cleri Jaurinensis 1893. — V. Állam 1897. 43. sz. Nagy Gyula, ügyvéd, a New-York életbiztosító-társaság igazgatója, Neufeld Ábrahám kereskedő és Müller Eszter fia, szül. 1858. jan. 10. Klacsánban (Turóczmegyében); a gymnasium három osztályát Rózsahegyen és Zsolnán, a IV. osztálytól kezdve a budapesti királyi kath. gymnasiumban, jogi tanulmányait az itteni egyetemen végezte. 1887-ben szerezte ügyvédi oklevelét. Ugyanazon évben belépett a budapesti New-Yorkhoz, melynek jelenleg igazgatója. 1881-ben Neufeld családi nevét Nagyra változtatta. A Saissy Amadée által szerkesztett Gazette de Hongrie lapnál 1880-ban kezdett közreműködni s a vezérczikkek legnagyobb részét ő írta, Bérezik és Mikszáth műveiből (Bede Anna tartozása, A jó palóczok sat.) fordított a lap számára. 1887-ben átvette a lapot és azt: Gazette de Hongrie et Revue d'Orient cz. két évig szerkesztette és kiadta (Strausz Adolf társaságában). 1884-ben a párisi Evenementnek küldött politikai tartalmú leveleket. A szentpétervári büntetőjogi congressus alkalmából az igazságügyi minisztérium megbízásából francziára fordította Balogh Jenő jelentését a magyarországi javítóintézetekről. Önéletrajzi adatok: Nagy Idus. — Munkája: Hulló csillagok. Brassó, 1899. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Ignácz (séllyei), theologiai doktor, székesfejérvári püspök, NI. Jánosnak, ki városi tanácsos és több ízben városbirája volt, fia, szül. 1733. júl. 25. Székesfejérvárt; tanult szülőhelyén és Budán; 1751. Nagyszombatban végezte középiskoláit; 1752-ben a veszprémi egyházmegyében lett pap és a theologiai tudományokat Rómában hallgatta, hova 1754. decz. 14. érkezett. 1757. decz. 17. u. ott miséspappá szenteltetett és 1758. márcz. 14. theologiai doktorrá avatták; a görög nyelvben nagy jártassággal bírt. Rómából azon év ápr. 3. visszatért és Biró Márton veszprémi püspök titkárául fogadta. 1759. jún. 31. tiszteletbeli, 1760. jún. 1. pedig valóságos kanonokká neveztetett ki. Kir. táblai főpap, 1774-ben egyszersmind kaposfői szent Benedek prépostja, szentszéki ülnök és apostoli jegyző, 1775. drivesti választott püspök, a hétszemélyes tábla ülnöke lett. Kevéssel azután a magyar helytartótanácshoz tanácsossá nevezték ki. Mária Terézia királynő 1777. febr. 17. első székesfejérvári püspökké, aug. 22. az egyetem kanczellárjává nevezte ki. Meghalt 1789. decz. 9. Pesten — Szent István jobbkeze tiszteletének tárgyában kiadott rendelete 1778. márcz. 25. (Ipolyi Arnold, Magyar ereklyék. Pest, 1863. 36. 1.). — Munkái: 1. Lamindus Britaniusnak, avagy Muratorius Lajos Antalnak ... a keresztény embernek valóságos áhitatosságáról költi munkája. Melly először olaszból deákra fordíttatott Lamé Bernard által; most pedig magyar nyelven ki-botsáttatott. Eger, 1763 és 1766. (Névtelelenül.). — 2. Isten irgalmából első székes-fehér vári püspök azoknak a kik az atya Istenben szerelmesek, és a Krisztus Jézustól meg-tartattak és hivattattak. Hely és év n. — 3. Az oltári szentséget szüntelen imádó ájtatos társaság székes-fehérvári püspökségben. Pest, 1780.(Névtelenül). — 4. Repraesentatio in puncto Tolerantiae Josephino-Caesareae 1785. — 5. Keresztény imádságok. Fordíttattak németből a grétzi 1785. esztendőbeli nyomtatás szerént. Pozsony, 1787. (Névtelenül). — 6. A keresztény hit és erkölcsbeli tudomány. U. ott, 1786. — 7. A szent lélek imádása. Pest, 1787. (Névtelenül). Horányi. Memoria II. 675. 1. és Nova Memoria 173. 1. — JI. Kurir 1789. 1446. lap. — Benyak. Pia Memoria . . . Pestini, 1790. —• Sándor István, Magyar Könyvesház 122., 168. 1. — Catalogus Bibi. Franc. Com. Széchenyi II. 97., Supplementum I. 396. 1. — Fejér, Historia Academiae 104., 106., 110..