Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy József - Nagy József
igazgatósági titkára, Nagy János földbirtokos és lilienfeldi Günther Anna fia, született 1843. máj. 16. Ér-Körtvélyesen (Szatmárm.); középiskoláit Szatmárt végezte, a hol az érettségi vizsgálatot letette s 1862-ben mint növendékpap belépett az ottani róm. kath. püspöki seminariumba; azonban két évi theologiai tanfolyam elvégzése után a növendékek sorából kilépett és Pesten az egyetem jogi tanfolyamának bevégzése után birói vizsgát tett. Ekkor mint megyei esküdt Ugocsa megyében közigazgatási szolgálatba lépett. Rövid ott működés után a fővárosba visszatért és ügyvédi irodákban szerzett gyakorlati tapasztalatok után a m. kir. államvasutak szolgálatába lépett, hol jelenleg mint igazgatósági titkár működik. — Czikkeket és leveleket írt az ungvári Felvidékbe (1863—66. Árny- és fényképek a Hunyadyak korából sat.); a szatmári Szamosba (költemények); később közgazdasági czikkeket írt egyik-másik fővárosi lapba. — Munkái : 1. Emlékbeszéd a magyar államvasutak takarék- és segély-szövetkezetének 1898. febr. 27. megtartott XX. rendes közgyűlése alkalmából tartotta ... szövetkezeti titkár. Bpest, 1898. — 2. A magyar kir. államvasutak nevelő tápintézetei,, a magyar kir. államvasutak igazgatóságának megbízásából szerkeszti . .. U. ott, 1899. Nyolcz fénynyom. képpel. (Francziául. U. ott, 1899.). Hl. Könyvészet 1899. és önéletrajzi adatok. Nagy József, gyulafehérvári kanonok, szül. Csatáron; meghalt 1798. ápr. 26. — Egy alkalmi beszédet adott ki Bécsben 1748-ban. (A munkát nem ismerem). Hl. Sión 1890. 556. l. Nagy József, szombathelyi prépost-kanonok, szül. 1753-ban Alsó-Páhokon (Zalamegye) ; középiskolai tanulmányait Kőszegen és Győrött, végezte, hol 1776. felszenteltetett és az ékesszólás tanára, később a szombathelyi káptalan jegyzője lett, 1777-ben püspöki titkár, szertartási pap és szentszéki ülnök, 1790-ben szombathelyi kanonok s az akkor fölállított szombathelyi seminarium első igazgatója; példás buzgóságú pap, kitűnő egyházi és világi szónok, nemeslelkű emberbarát, kinek asztalánál rendesen 6—10 szegénysorsú tanuló nyert ingyen élelmezést, de különösen hazafiúi lelkesedéséről volt ismeretes. Szónoki híre annyira elterjedt, hogy nevezetes ünnepélyek alkalmával környékszerte hirdeté az Isten igéjét. Vas megye nyilvános tanácskozásaiban irányadó szerepett vitt. Erre egy példát hozunk fel: a gyűlésteremben 1805-ben nagy vita folyt arról, váljon magyarul folyjanak-e ezentúl a tanácskozások. N. vetett véget a vitatkozásnak azáltal, hogy magyarul kezdé beszédét, mi oly hatást szült, hogy a magyar nyelv behozatala minden további tétovázás nélkül határozattá vált. Kisfaludy Sándornak belső barátja volt; őt illeti Tátika előszavában e megszólítás : «Kedves tisztelt barátom Nagy!» 1800-ban szerénvári apát lett, 1804-ben szombathelyi nagyprépost. Mint káptalani követ jelen volt az 1790. és 1792. országgyűléseken. Meghalt 1810. jan. 10. Szombathelyt. Horváth Elek költő versben gyászolta halálát. — Munkái: 1. Halottas beszéd, mellyet néhai tek. Jakabházi Sallér István ... özvegyének . . . Motesiczky Motesiczky Judit asszonynak létetett végső tiszteletnek alkalmatosságával nemes Vasvármegyében Szombathely püspöki megyében lévő Szent Tamási templomban Sz. Mihály havának 27. 1796. eszt. élőnyelven mondott. Komárom. — 2. Karácsonnapi beszéd, melly Szombathelyen mondatott 1797. eszt. Pest. — 3. Nagy pénteki beszéd, mellyet mondott Szombathelyen 1798. eszt. Szombathely. — 4. Hála-adó beszéd, mellyet az öszvegyültt t. n. Zala v. rendei előtt Mantua várának diadalmas viszsza vételéért tartatott pompás ünnepen mondott Zalaegerszegen 1799. U. ott. —5. Szent István első magyar király és apostol inneplé-