Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Kálmán - Nagy Károly
68 . Nagy 662 kat is tett, így kezdte meg az elemi ismeretek különféle tárgyainak kiadását; így építtetett Kis-Béren, gróf Batthyány uradalmában, szép kisdedóvót, s mindenfelé, hová hatásköre terjedt, iskolákat. 1845-ben a pozsonyi országgyűlési tagok védegyletet alakítottak, Batthyány Kázmér gróf az elnökséget magára vállalta és Bécsből Pestre költözött. Ez időben NI. már megunván a gróf Károlyi Lajos-féle ügyeket, ezekről lemondott, szintén elhagyta Bécset és Batthyány Kázmér jószágán Bicskén (Fehérm.) telepedett le. Régi kedvelt eszméjét itt akarta megvalósítani. 1848-ban a csillagászati személyzet számára épített lakház már elkészült, az observatóriumnak két forgatható vas födele hiányzott már csak, midőn az akkori zavarok 1849-ben a szép vállalatnak véget vetettek. Számos physikai és más kitűnő műszert hozatott külföldről és közel négy év alatt gyűjteményét annyira kiegészítette, hogy a csillagászati Observatorium felszerelésére már csaknem elégséges volt. Könyvtárát is közel 10,000 kötetre szaporította. Általában Nagy Károlynak, ki az anyagi haladás tárgyait nem sokra becsülte, ki Széchenyi irányát nem helyeselte, de a Kossuth-féle pompás declamatióknak sem volt nagy tisztelője, egészen sajátságos nézetei voltak a haza ügyeiről. A fontos eseményeket várva, már a márcziusi napokban felhatalmazását Batthyány Kázmér gróf kezeibe tette le s egészen a magánéletbe vonult. 1849. jún. feladás következtében elfogatott, egy amerikai zászlót találtak nála s az öreg republikánus foglyul gyalog Pestre az új épületbe vitetett, honnét néhány hét múlva szabadon bocsáttatott ugyan, de bicskei jószágán szemmel tartották. A 12 holdból álló Observatorium telkét, épületeit, a fölszerelést, műszereit, szép kis kastélyát és könyvtárát ő felségének Ferencz József császárnak ajándékozta, azon föltétel alatt, hogy a Batthyány Kázmér grófnak zár alá foglalt tömegénél gyümölcsözőleg fekvő közel hatvanezer ezüst forint tőkepénze neki kifizettessék. El is érte czélját és 1853-ban külföldre költözött Párisba, hol az irodalommal foglalkozott. 1856-ban szembetegségbe esett és majd egészen megvakulva jött Bécsbe, hol ifjúkori barátja galánthai Nagy Károly ápoltatta s szembajából némileg kigyógyult; ezentúl a nyári hónapokat Bécsben, s télieket Parisban töltötte ; itt kizárólag a csillagászattal foglalkozott. Meghalt 1868. márcz. 2. Párisban; sírhelye az 1870. ostrom alkalmával, a temető teljes elpusztításával nyomtalanul eltűnt. A m. tudom. akadémiában 1876. decz. 18. Kondor tartott fölötte emlékbeszédet. Czikkei a Társalkodóban (1832. A cométák, Encke üstökös csillaga, A föld dimensiói); a Tud. Gyűjteményben (1832. VIII. A természettudományok korábbi tanítása szükségeiről); a Figyelmezőben (külföldi munkák ismertetése); Az Athenaeumban (1837. I. Angol divatutazók, II. A föld népességének mozgása, 1838. II. Pons cométájának megjelenése, 1838-ban, 1839. I. A magyarországi mértékek, 1841. I. Magyar érteke); Ismertető a gazdaság köréből cz. szaklapban (1838. II. 16. sz. Néhány szó Eszterházy herczeg uradalmaiból); a M. Akadémiai Értesítőben (1840—41. Első magyar égtekéről, emlékirat kivonata); a Hírnökben (mint a lap munkatársa, Hungarica cz. czikksorozata nagy figyelmet keltett; 1840. 77., 83. sz. Magyar földtekék, és melléklapjában a Századunkban); a Pesti Hírlapban (1841—42. Kossuth szerkesztése alatt: Úrbéri váltság és czím nélküli levelek Csendes aláírással. Szalay szerkesztése alatt ismét munkatársa volt a lapnak). Az augsburgi Allgemeine Zeitungban megjelent magyar-ellenes czikkek ellen írt két kötetnyi kézirata volt már, midőn 1849-ben egy barátja, kinél ezen iratok letéve voltak, forradalmi tartalmuknál fogva elégette. — Munkái: 1. A természet