Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

N - Nagy Sándor - Nagy Sándor - Nagy (Hajdu) Sándor - Nagy Sándor - Nagy Sándor (debreczeni) - Nagy Sándorné (Szücs Rebeka) - Nagy Sarolta (rápolti), okányi Szlávy Miklósné

68 L Nagy 770 volt 1889-ben elhunyván, átvette az ál­tala alapított Magyar Compass. Pénz­ügyi évkönyv szerkesztését, az 1891 — 92. XIX. évfolyamát szerkesztette Armbrus­ter Jakabbal és azóta a következő év­folyamokat egyedül szerkeszti; a Köz­gazdaság cz. pénzügyi és kereskedelmi hetilapot 1900-ban alapította és azóta szerkeszti. Esti Újság 1898. 91. SZ. — Budapesti Hirlap 1900. 251. sz. és önéletrajzi adatok. Nagy Sándor, ügyvéd és szerkesztő, Nagy Sándor ügyvéd fia, szül. 1861. márcz. 15. Csurgón (Somogym.); a gym­nasiumot szülőhelyén és Debreczenben végezte, a jogi tanulmányokat Pécsett és Pesten. Mint joggyakornok Esztergom­ban volt és ugyanakkor az Esztergom és Vidékének belmunkatársa. Csurgón ügyvédkedett és a társadalmi téren is működött. Meghalt 1902. augusztus 27. •Csurgón. — Mint tanuló pályadíjat nyert ódájával. Szerkesztette 1893-tól a Csurgó és Vidéke cz. hetilapot; ezen hírlapba vezérczikket, tárczát és más közleményt írt neve s N. S. jegy alatt. (Özvegye Bősz Ilona is működik az irodalmi téren mű­fordításokkal, melyek a nevezett lapban jelentek meg). Csurgó és Vidéke 1902. 35., 36. SZ. és ön­életrajzi adatok. Nagy Sándor, ev. ref. lelkész, Nagy Sándor tanító és Somodi Erzsébet fia, szül. 1822-ben Tisza-Ugon (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.); tanulmányait a debre­czeni ev. ref. főiskolában végezte, hon­nét 1847-ben két évi akadémikus rektor­ságra ment Hajdú-Nánásra. 1848 végén Nagy-Réven segédlelkész és 1849-ben rendes lelkész lett és ott szolgált 46 évig; ekkor 1895-ben félfizetéssel nyug­díjazták.­­ Munkája: Egyházi beszéd néhai Kátai Gergely tanító requieme al­kalmával és tanítványi által emelt sírkő letétele alkalmával Nagy-Réven 1854. ápr. 17. mondott. Kecskemét. — Kézirat­ban van 12 kötetnyi egyházi beszédei s egyéb munkái. A budapesti egyetemi könyvtár példá­nyáról és önéletrajzi adatok. Nagy (Hajdú) Sándor, pénzügyminisz­tériumi tisztviselő Budapesten. — Mun­kája : Szilágyi István és az ő irodalmi munkássága. Bpest, 1885. (Különnyomat a Szilágyi-Albumból). M. Könyvészet 1886. Nagy Sándor, nyomdász, szül. 1866. febr. 4. Csurgón. — Munkája: Vad vi­rágok. Pécs, 1893. (Ism. Főv. Lapok 152. sz., Élet 670. 1.). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Sándor (debreczeni), ev. ref. fő­gymnasiumi h. tanár, szül. 1874. okt. 23. Debreczenben; középiskolai tanul­mányait az ottani ev. ref. főgymnasium­ban végezte; ugyanott volt hittanhall­gató, azután egy főúri családnál nevelő és a budapesti egyetemen bölcselethallgató. 1892 óta a debreczeni ev. ref. főgymna­siumban két évig segéd-, azóta helyettes tanár. — Tárczaczikkeket és lyrai költe­ményeket írt különböző lapokba. — Mun­kája : Huszár Gál élete és művei. Debre­czen, 1900. (Különnyomat a Debreczeni Prot. Lapból). Zoltai Lajos allevéltárnok szives közlése Debreczenből és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Sándorné (Szűcs Rebeka), szül. 1865. augusztus 13. Hódmezővásárhelyen (Csongrádm.) birtokos szülőktől; gyer­mekkorát a pusztán töltötte ; 9—15. éves koráig szülőhelyén járt iskolába ; egy évig ismét a pusztán lakott és azután férjhez ment Nagy Sándor birtokoshoz Hódmezővásárhelyen. — Költeményeket, elbeszéléseket és rajzokat írt a M. Házi­asszonyba (1887—92-ig) s Képes Családi Lapokba (1888—92); sokat ir a vidéki lapokba, leginkább a Kecskeméti Lapok, Zenta és Vidéke, Orosházi Közlöny és több fővárosi női lapba. — Munkája: Életképek. Hódmező-Vásárhely, 1892. (19 elbeszélés). Képes Családi Lapok 1889. arczk. és ön­életrajz. Nagy Sarolta (rápolti), okányi Szlávy Id. Szinnyei J., Magyar Irók IX. 25

Next