Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Naszluhácz Lajos - Naszluhácz Ödön - Naszvady Ádám (gútori) - Nátafalussy Kornél (nátafalvi)
828 Naszluhácz—Nátafalussy 824 (Vácz, 1805.). — Munkái: 1. Amerika vagy az új világ föltalálásának históriája, Robertsonból és Kampéból az oskolás gyermekek számára kérdések és feleletekbe foglalva. Pest, 1817. — 2. Keresztyéni szeretet, és értelembéli egyesség avagy azoknak az augustai és helvetziai vallástételt követő két felekezetű evangélikus keresztyéneknek lehető egyesüléseket tárgyazó értekezések. Veszprém, 1818. — Kéziratban: Agenda hoc est Sancti Ritus 1784. 8 rét 177 lap (a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtárában); Wehrenfelsnek értekezései és a Gelei-Katona-féle canonok. Fábián, Prédikátori Tárház III. k. 4. f. 175. 1. — Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1845. 232., 1879. 21., 30. sz. (Szentkuty). — Kiss Áron. Adalékok 72. 1. és M. Népiskolai tanitás története 107. 1. — Uj M. Athenás 304. 1. — Petrik Bibliogr. — Pallas Nagy Lexikona XII. 1010. 1. (Kis Áron) és a debreczeni főiskola jegyzőkönyvéből. Naszluhácz Lajos, mérnök, vasúti igazgató, 1839-ben Budán a gymnasium VI. osztályában tanult; 1857-ben Gráczban tartózkodott mint mérnök; később az alföld-fiumei vasút igazgatója lett; a Ferencz József-rend lovagja, a fővárosi bizottság és a közmunkatanács tagja. Meghalt 1877. nov. 15. Székesfejérvárt szélütés következtében 55 éves korában. Költeménye van a Költészeti zsenge mutatványokban (Buda, 1839); czikke a M. Sajtóban (1856. 53. sz. Közgazdászat. A vasutakról). — Munkái: 1. Földosztótáblák mérnökök, gazdatisztek, községek, földbirtokosok, úrbéri hatóságok, általában az úrbéri rendezés és tagosítás által érdeklettek használatára kiszámította. Nagy-Kanizsa, 1857. (Magyar és német czímmel és szöveggel). — 2. A becsleges föld fölosztásról. Grécz, 1857. Szinnyei könyvészete és gyászjelentés. Naszluhácz Ödön, ügyvéd, N. Lajos mérnök-író és Schmidt Szerafina fia, szül. 1853. okt. 19. Kaposvárt (Somogymegye); a gymnasiumot Sopronban a benczéseknél, Budán a várban és Győrött végezte. A jogot ugyanott és Budapesten hallgatta; joggyakornok volt a kir. curián és 1877-ben ügyvédi vizsgát tett. Eleintén Budapesten nyitott irodát, majd vidékre költözött és több helyt ügyvédeskedett ; igy Bogsánban (Krassóm.) és jelenleg Oraviczabányán (Krassó-Szörénymegye) működik mint ügyvéd. Mint zeneszerző és zongoraművész is ismeretes, több helyi hangversenyeken is föllépett, így Balaton-Füreden, Siófokon, Győrött, Balassa-Gyarmaton, Székesfejérvárt és Budapesten az írók és művészek társaságának estélyén. Zeneszerzeményei közül : Válni fáj, Ilonka-csárdás és Győri jogász magyar cz. külön is megjelentek Budapesten. Első czikke a Remellay Gusztáv Ifjúság Lapjában jelent meg 14 éves korában ; két év múlva a Győri Közlönybe írt és az ottani Szabad Polgárnak két évig volt munkatársa (írt a lapba vezérczikkeket, tárczákat, két, nagyobb elbeszélést és költeményeket), a győri Reményben is van négy költeménye; később a Benedek Aladár Uj Idők cz. lapjába írt költeményt; dolgozótársa volt a Székesfehérvár és Vidékének (1887—88); írt az ottani Szabadságba is. — Munkája : Tiszta erkölcs. Röpirat. Székesfejérvár, 1886. — Szerkesztette az Egyetemi Híradót .1875., melyből csak néhány szám jelent meg, a Csurgót 1880. és Újpest és Vidékét 1884. ). Könyvészet 1886. és a m. n. múzeumi hirlapkönyvtár példányairól és önéletrajzi adatok. Naszvady Ádám (gútori), első éves bölcsész Nagyszombatban. — Munkája : Materia tentaminis quod in archiepiscopali nobilium convictu S. Adalberti ex geometria practica 1770. subivit, Tyrnaviae. Szinnyei Könyvészete. Nátafalussy Kornél (nátafalvi), kir. tanácsos, tankerületi főigazgató, szül. 1841 nov. 17. Leleszen (Zemplénm.); tanulmányait Sátoralja-Ujhelyen, Eper-