Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nikolényi István - Nikolényi József - Nikolics Aristid - Nikolics Atanáz - Nikolics Döme - Nikolics Fedor (rudnai báró)
1057 Nikolényi—Nikolics 1058 Nikolényi István. — Munkája: Temesvármegyei Végvár (Rittberg) nagy község múltja és jelene. Temesvár, 1901. (Szmida Lajossal együtt). Századok 1902. 886. 1. Nikolényi József, r. kath. plébános, szül. 1851. nov. 11. Érsekújvárt (Nyitramegye), hol az alsó gymnasiumot, a többit a theologiával Esztergomban végezte. 1874. júl. 26. fölszenteltetett. Káplán volt Hédervárt (Komáromm.), 1876-tól Dorogon és Karancsságon, 1878. Patakon, 1879. Drégely- Palánkon és Ipolyságon, 1884-től administrator Marczalon, hol 1885-ben plébános lett és 1892. máj. 17. meghalt. Czikkei az Uj M. Sionban (1874. A közös iskola káros befolyása a társadalomra, pályadíjas mű, 1875. A népfenség elvének hamissága és könyvism.) ; a M. Államban (1876. 91., 92. sz. A vámügy és iparunk); a M. Koronában (1879. jún. 18. 19. A korhely, mutatvány kéziratban maradt hasonczímű röpiratából, 1881., 162. sz. A papság és népünk anyagi helyzete); a M. Nyelvőrben (1879. Közmondások és szólások Pázmány műveiből); a Honti Közlönyben (1882. Irányeszmék a honi ipar felvirágoztatásának módjáról); írt még szent beszédeket az Isten Igéjébe és a Jó Pásztorba. Uj Magyar Sion 1888. 834. lap. — Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka 359. 1. — Némethy. ludovicus, Series Parochorum 821. 1. Nikolics Aristid, a görög-keleti szerb theologia III. éves hallgatója Verseczen (Temesm.) 1846-ban. — Munkája: Bogomoljka, vígj. három felv. Szeged, 1847. (A német Betschwester szerb ford.). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nikolics Atanáz, mérnök, szül. 1803. jan. 18. Bresztováczon (Bácsm.); a gymnasiumot Karlóczán, a bölcseletet Győrött végezte s Bécsben a műegyetem hallgatója volt. Azután megtelepedett Újvidéken, hol rajziskolát akart nyitni; miután ez nem sikerült, Pestre jött és mérnöki oklevelet szerzett. Mint mérnök előbb Bács megyében működött, majd a Csernovics Péter jószágigazgatója, utóbb Schönborn gróf uradalmi mérnöke lett Munkácson. 1839-ben a belgrádi kormány meghívta lyceumi igazgatónak Kragujeváczra. Belgrádban szervezte a földmérő iskolát és rendezte a topcsideri parkot. Meghalt 1882-ben. — Munkái: 1. Srpsa slavni. Buda, 1827. Két rész. (A szerb csalogány. Költemények). — 2. Ljubav Milánóvá. U. ott, 1830. (Milan szerelme. Regényes elbeszélés). —3. Dragutin kralj srbski. Újvidék, 1844. (Dragutin szerb király). — 4. Kraljevics Marko. U. ott, 1861. — Még több munkát is adott ki Belgrádban. Baloghy István, A m. kir. egyetemi nyomda termékeinek Czímjegyzéke. Budapest, 1882. 229., 234. 1. — Hlisicsevics, Pomenik 431. 1. Nikolics Döme, köz- és váltóügyvéd, szül. 1851. jún. 8. Aradon, hol jelenleg is ügyvédi gyakorlatot folytat. Az Aradi Híradónak munkatársa volt, régi aradi humorisztikus történeteket írt a lapba; franczia regényeket és elbeszéléseket fordított a helyi lapokba, így az Arad és Vidékébe (1881.) sat. — Munkái: 1. A banyabetyár. Naplótöredék. Arad, 1894. — 2. Leányrablás, népszínmű a román népéletből 3 felv. énekkel és tánczczal, zenéje Dankó Pista és Müller Ottótól. (Ism. Aradi Hiradó 1898. 6., Aradi Közlöny. 24., 25. sz.). Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 73. SZ. — Aradi Hiradó 1897. 50. Sz. Nikolics Fedor (rudnai báró), valóságos belső titkos tanácsos, főispán, NI. Jánosnak, ki 1854-ben lett osztrák báró és Obrenovics Eliza, Obrenovics Milos szerb fejedelem leányának fia, született 1836. június 7. Temesvárt; jogi tanulmányait 1858-ban Gráczban befejezve, az októberi diploma megjelenéseig a temesvári helytartóságnál gyakornokoskodott. 1861-ben Torontálmegye párdányi kerületében képviselővé választatott és ez országgyi'! Id. Szinnyei J. Magyar Irók IX. 34