Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyilassy Károly - Nyilasi Rajmund - Nyirák Ede - Nyirák Ignácz
1171 Nyiry —Nyitra-Zerdahelyi 1184 Két kötet. (Ism. Figyelő). — Sajtó alá rendezte Apostol Pál Egyházi beszédeit (Miskolcz, 1864. Két füzet). — Arczképe Kőnyomat, nyomt. Danieletto és Politzer Pesten 1866. (a Családi Kör melléklete). Hazánk és a Külföld 1866. 23. sz. (Névaláírása). — Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 308. 1. — 1874 . Föv. Lapok 50., Magyarország és a Nagyvilág 10., Vasárnapi Újság 10. Szám. (Nekr.). — Győri Vilmos, Koszorú. Bpest, 1875. 653. lap. — Petrik Könyvészete. — Borsodmegyei Lapok 1895. (Holeczy Gyula) és gyászjelentés. Nyilassy Károly, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1854. szept. 3. Várpalotán (Veszprémm.); 1874. szept. 8. lépett a rendbe s 1879. aug. 2. szenteltetett fel. 1883-ban nyert tanári oklevelet a történelem és földrajzból; 22 éven át több helyt tanított, utóbb a kolozsvári r. kath. főgymnasiumban ; jelenleg tanár Nagy-Kanizsán, hol egyszersmind házi lelki atya. — Czikke a kecskeméti r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1885. A magyar királyok koronázásához kötött politikai föltételek története.). Vajda Névkönyve. — A magyar kegyes-tanitórend Névtára 1892—93. Bpest, 1902. 29. 1. Nyilasi Rajmund, bölcseleti doktor, cziszterczi rendi főgymnasiumi tanár, Ny. Ignácz kovácsmester és Szabó Anna fia, szül. 1877. febr. 21. Gilvántán (Baranyam.); a gymnasiumot Pécsett végezte; 1897. aug. 29. a cziszterczi-rendbe lépett és az egy évi novitiátus kitöltése után Budapestre került, hol négy évig rendes hallgatója volt az egyetem bölcseleti karának, melyen 1902. jún. 16. bölcseleti doktorrá avatták. 1903. szept. óta főgymnasiumi tanár Baján. — Munkája: Codexeink Mária legendái. Bpest, 1902. V. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok. Nyirák Ede, kir. pénzügyi főtanácsos, a m. kir. pénzügyminisztériumban a hitelügyi csoport főnöke, a budapesti országos casino titkára és pénztárnoka. — Munkája : A szeszadó ügyekre vonatkozó némely számítási táblázatok. Szeged, 1891. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nyirák Ignácz, theologiai s canonjogi doktor, nagyprépost, pápai főpap és solti apát, szül. 1800. nov. 4. Eperjesen (Sárosmegye), hol a gymnasiumban kezdte tanulását és Egerben bevégezte. 1816-ban a minorita rendbe lépett és Nagybányán a próbaévet töltötte. 1817—18. a bölcseletet Szegeden, 1819—20. a theologia két évét Egerben végezte. Ekkor özvegy anyja sürgetésére elbocsátását kérte s 1821— 1822-ben a diósgyőri kincstári uradalomban, 1823. pedig Lilien báró mellett mezei gazdaságot tanulva Ercsiben egy évet töltött. Ezalatt ujabb vágya támadt a papi pályára s azon év szept. 1. Székesfejérvárt fölvételi vizsgát tett, úgy, hogy a theologia III. évére felvétetett; az 1824— 1825. két évet a papnevelőben kitöltvén, miséspapnak szenteltetett; káplán volt (1826—28) Zsámbékon, Bicskén, Bodajkon, mindenütt egy évet töltve. 1828. decz. 30. a székesfejérvári papnövendékek felügyelője lett, egyszersmind a püspök mellett és káptalannál tiszti hivatalt viselt; két évig (1820—31) az egyháztörténelem és kanonjog tanára volt. Ezen idő alatt a pesti egyetem jogi karán két szigorlatot tett és 1830. okt. 17. a kanonjogból doktori oklevelet nyert. Agárdon két évig a plébánia administratora volt. Ezután a püspöki seminariumban a theologiát tanította 1841. máj. 14-ig, midőn a zsámbéki plébániát kapta; 1846. jún. 6. egyszersmind alesperes és az iskolák felügyelője, 1852. júl. 19. pedig holti apát lett és 1854. júl. 4. a Ferencz Józsefrend III. osztályát kapta. 1858. jan. 19. székesfejérvári kanonokká, 1864. máj. 11. nagyprépostá neveztetett ki; a római pápa házi praelatusa, szentszéki ülnök, a zsinati vizsgáló bizottság elnöke és a pesti egyetem jogi karának bekebelezett tagja volt. Meghalt 1873 jún. 28. Székesfejérvárt. — Munkái: 1. Ode, honoribus ill. ac rev. dni Pauli Mathiae Szutsits dioecesis Alba-Regalensis episcopi, dum munus suum apostolicum solemniter auspit