Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

M - Miskey Rezső (miskei) - Miskey Vilma - Miskolczy András - Miskolczi Arnold - Miskolczi P. Boldizsár - Miskolczi Ferencz - Miskoltzi Ferencz

11 Miskey—. •Miskoltzi 12 Péter gyulai néptanító emlékezete). — Munkája: Költemények. Gyula, 1873. Petrik Könyvészete és Dombi Lajos szives közlése. Miskey Rezső (miskei), ügyvéd , Pest­megyének 1849., 1861. és 1867-ben tiszt­viselője volt. Meghalt 1868. márcz. 25. Tinyén (Pestm.) 46. évében — Czikkei a Vasárnapi Újságban (1859. Egy új tá­rogató Tinyén), a Hazánk és a Külföld­ben (1865. Talált római pénzek). Gyászjelentés. Miskey Vilma. — Beszélyei a Családi Körben (1863—64) és a Hölgyfutárban (1864.). A m. n. múzeumi hirlap-könyvtár példá­nyából. Miskolczy András, pécsi nagyprépost, szül. 1777. nov. 17. Nemes-Kosztolány­ban (Barsm.); a bölcseletet Pozsonyban, a theologiát Pécsett elvégezve, 1800. nov. 23. fölszenteltetett; két évig püspöki he­lyettes titkár, azután Bécsben Somogyi János fiai mellett harmadfélévig nevelő volt; ezen idő alatt letette a theologiai vizsgálatokat és baccalaureus lett. 1804. márcz. 19-től ozorai (Tolnám­) plébá­nos, 1825-től pécsi kanonok, 1837. szer­biai választott püspök, 1838. püspöki helyettes volt. Több alapítványt tett, így a pécsi lyceumra 1000 irtot, az árvainté­zet alapjára 12.035 frtot, a pécsi gym­nasium hat tanulójának ösztöndíjára 4120 frtot sat. Meghalt 1843. okt. 28. Pécsett. — Munkája: Oratio funebris quam in solemnibus exequiis ill. ac rev. dni Jo­sephi Király episcopi Quinque-Ecclesien­sis in cathedrali Quinque-Ecclesiensi die 25. Aug. 1825. peroravit. Quinque-Eccle­siis, 1825. Religio és Nevelés 1843. II. 38. Szám. — Brüsztle, Recensio IV. 95. 1. — Petrik Bib­liogr. Miskolczi Arnold, állami főgymnasiumi igazgató-tanár, szül. 1856-ban Szolnok-Hután (Szepesm.). Czegléden 1899. aug. 10. óta igazgató, egyszersmind a magyar és német nyelvet tanítja.­­ Czikke a Muraközben (1886. 43. sz. Tanügytörté­nelmi adat Csáktornya közel múltjából). Vajda Emil Névkönyve 73. 1. Miskolczi P. Boldizsár, ev. ref. lel­kész, kit Rákóczi Zsigmond Borsod- és Hevesmegye főispánja kiküldött 1586-ban Wittenbergába, hol aug. 15. iratkozott be; hazájába visszatérve Egerben volt iskola­mester, 1618-ban pedig második pap Sá­rospatakon. — Latin gyászverseket írt: Epicedion in obit­um ... Thomae Félegy­házii.. . Witebergae, 1587. ; Siderius Já­nos tarczali pap, 14 hónapos korában 1586. decz. 11. elhalt Anna nevű gyer­meke emlékére. U. ott, év n. (Többekkel együtt). Dartholomaeides, Memoriae Ungarorum 82. lap. — Prot. Egy­h. és Iskolai Lap 1847. 22. sz. — Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 252., 255., 256., 258. 1. Miskolczi Ferencz, nyomdász Lőcsén. — Munkája: Refulgens Divini Favoris Lucus, Nobilis, Praestantissimi Atque Doctissimi Domini Johannis Brewer, Ju­ris utriusq. Studiosi, Typographiae item Leutschoviensis Inspectoris indefessi, Pat­roni sibi semper venerandi, Luce Natali Anno 1701. die 24. Junii. Feliciter Ortum. Observare voluit Franciscus Miskolczi, Liber: Art. Typogr. Cultor, Leutscho­viae. —­j1a nem csalódom, ő az a Mis­kolczi Cs. Ferencz, ki gyászverset írt: Exemplar, Viri . . . Nicolaus Kis M. Tótfalusi ... Typographiae Praeses ... Claudiopoli .. . Anno 1702. die 20. Men­sis Mártis cz. egy leveles nyomtatványra (Többekkel együtt). Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 562. 1. -I­­V. Könyv-Szemle 1898. 280. 1. Miskoltzi Ferencz, sebész-doktor , Győr város rendes orvosa és sok ideig taná­csosa volt. Meghalt midőn már 80. évét túlhaladta (írja Weszprémi). — Munkája : Manuale chirurgicum avagy chirurgiai uti­társ, melyben az egész anatomia, égi jegyeknek ereje, a testi tagokon külsőké­pen történhető nyavalyák és eseteknek az seb kötés, ér­vágás, vagy akárminémű

Next