Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Ortelius János Gottfried - Oertenburg Henrik - Ortmayr Tivadar - Ortony Sándor - Ortvay Tivadar
1413 Ortvay 1414 választotta. Utóbb szentszéki ülnök és pápai kamarás lett. Szent Györgyről czímzett csanádi apát, a pozsonyi régészeti és történelmi egyesületnek alelnöke és alapító tagja, a pozsonyi természettudományi társulat alelnöke, a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti egylet tiszteleti, a m. történelmi társulat és heraldikai s genealógiai társulat igazgató-választmányi tagja, a magyaországi vatikáni bizottság, a pozsony-városi statisztikai hivatal, a pozsony-városi közkönyvtárbizottság tagja, a Szent István-társulat irodalmi osztályának tagja. Ortmayr családi nevét 1875-ben Ortvayra változtatta. Czikkei a Történelmi Adattárban (Temesvár 1871. Külföldi tevékenység az egyházi monographiák terén, Nagybecskerek egyedirata főtekintettel egyházi viszonyaira, A gyulafehérvári káptalan országos levéltárának Csanád-egyházmegyére vonatkozó okiratai, 1872. A megalakítandó délmagyarországi történeti és régészeti társulat eszméjéhez, Boros Jenő egyedirata, a Zichy-család zsélyi levéltárának Délmagyarországra vonatkozó okiratai, 1873. Csanád egyedirata, a csanádi püspökök critikai új névsorozatával, 1874. A magyar n. múzeum kézirattárának Délmagyarországra vonatkozó okmányai, Protocollum Bathorianum, Csiklova egyedirata); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XVI. köt. és a Temesi Lapokban (1872. 130—133. sz. A barlangok paläontologiai és történeti jelentőségéről, tekintettel a délmagyarországi barlangokra, kivonatilag az Adattárban is) ; a M. Államban (1874. 18. Nyilt indítvány egy elfelejtett történeti emlék ügyében , Sz. Gellért első csanádi püspök vértanú sírját illetőleg); az Archaeologiai Értesítőben (1874. Közlemények a m. n. múzeum érem és régiség osztályából, Még egyszer a budavári Gellértsír ügyében, A Radvánszky-család régiséggyűjteménye, 1875. Hazai régiség- és éremleletek, Hazai leletek); az Egyetemes m. Encyclopaediában (XII. kötet 1874. összesen 99 történelmi, régészeti, életrajzi, földrajzi, családtani s egyéb czikkek O. T. betűk alatt); a temesvári tört. és rég. Értesítőben (I. 1875. A zichi és vásonkeői Zichy-család idősbága zsélyi levéltárának Délmagyarországra vonatkozó okiratai, VII. 1891. Délmagyarország vagyis a csanádi püspökség egyházi állapotáról a XIV. században); a Századokban (1875. Jelentés a beszterczebányai városi levéltárról, Feliratos új adat a régi Tibiscum helyfekvésére nézve, 1877. Jelentés a pozsonyi központi levéltári bizottság működéséről, 1878—79. Pesty Frigyes, A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története, ism. négy czikk, 1879. 1881—83. könyvismertetések); az Uj M. Sionban (1876. Pellegrino Rossi, Helfert: Revolution u. Reaction cz. könyve után); a Pressburger Zeitungban (CXVII. évf. 118. sz. Die Urniederlassungen in unserem Vaterlande); a Westungarischer Grenzboteban (1880. 2342. sz. Die Pyrenäenbahn, 2565. sz. In der ungarischen Niederebene, 2611. sz. Im pontischen Becken, 2634. Die Donau und Lanfrancoi's Werk über ihre Regulirung, 1881. 2812. sz. Zur Frage der Rassenvertheilung in Ungarn, 1882. 3091. sz. Der Einfluss der Bodenformation auf die Rassenvertheilung in Ungarn, 3222. sz. In Aquincum, 3367. Ungarns antike Metallindustrie, 1883. 3407. sz. Kann Pressburg die Donau verlieren?); a Pozsonyvidéki Lapokban (1879. 45. és 1877., 1880. 35. sz. Elnöki megnyitó beszédek a pozsonyvármegyei régészeti és tört. egylet 1879. máj. 17. és 1880. nov. 22. tartott közgyűlésein, 1882. 69. sz. Nagy Lajos halálának ötszázados évfordulóján, 1883. 6. sz. A Csallóköz ármentesítése, 44. sz. A hazai kő érdekében, 64. sz. Pozsony tudományos tőkéje, 1888. 196. sz. Ring Mihály); az Archaeol. Mittheilungenben (XI. 1888. Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonien); a Kathol. 45.