Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

O - Ortelius János Gottfried - Oertenburg Henrik - Ortmayr Tivadar - Ortony Sándor - Ortvay Tivadar

1413 Ortvay 1414 választotta. Utóbb szentszéki ülnök és pápai kamarás lett. Szent Györgyről czím­zett csanádi apát, a pozsonyi régészeti és történelmi egyesületnek alelnöke és alapító tagja, a pozsonyi természettudo­mányi társulat alelnöke, a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti egylet tiszteleti, a m. történelmi társulat és heral­dikai s genealógiai társulat igazgató-vá­lasztmányi tagja, a magyaországi vatikáni bizottság, a pozsony-városi statisztikai hivatal, a pozsony-városi közkönyvtár­bizottság tagja, a Szent István-társulat irodalmi osztályának tagja. Ortmayr csa­ládi nevét 1875-ben Ortvayra változtatta.­­ Czikkei a Történelmi Adattárban (Te­mesvár 1871. Külföldi tevékenység az egyházi monographiák terén, Nagybecs­kerek egyedirata főtekintettel egyházi vi­szonyaira, A gyulafehérvári káptalan or­szágos levéltárának Csanád-egyházme­gyére vonatkozó okiratai, 1872. A meg­alakítandó délmagyarországi történeti és régészeti társulat eszméjéhez, Boros­ Jenő egyedirata, a Zichy-család zsélyi levél­tárának Délmagyarországra vonatkozó okiratai, 1873. Csanád egyedirata, a csa­nádi püspökök critikai új névsorozatával, 1874. A magyar n. múzeum kézirattárá­nak Délmagyarországra vonatkozó ok­mányai, Protocollum Bathorianum, Csik­lova egyedirata); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XVI. köt. és a Temesi Lapokban (1872. 130—133. sz. A barlangok paläontologiai és törté­neti jelentőségéről, tekintettel a délma­gyarországi barlangokra, kivonatilag az Adattárban is) ; a M. Államban (1874. 18. Nyilt indítvány egy elfelejtett történeti emlék ügyében , Sz. Gellért első csanádi püspök vértanú sírját illetőleg); az Archaeo­logiai Értesítőben (1874. Közlemények a m. n. múzeum érem és régiség osztá­lyából, Még egyszer a budavári Gellért­sír ügyében, A Radvánszky-család régi­séggyűjteménye, 1875. Hazai régiség- és éremleletek, Hazai leletek); az Egyetemes m. Encyclopaediában (XII. kötet 1874. összesen 99 történelmi, régészeti, élet­rajzi, földrajzi, családtani s egyéb czikkek O. T. betűk alatt); a temesvári tört. és rég. Értesítőben (I. 1875. A zichi és vásonkeői Zichy-család idősb­ága zsélyi levéltárának Délmagyarországra vonat­kozó okiratai, VII. 1891. Délmagyaror­szág vagyis a csanádi püspökség egyházi állapotáról a XIV. században); a Száza­dokban (1875. Jelentés a beszterczebányai városi levéltárról, Feliratos új adat a régi Tibiscum helyfekvésére nézve, 1877. Jelentés a pozsonyi központi levéltári bizottság működéséről, 1878—79. Pesty Frigyes, A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története, ism. négy czikk, 1879. 1881—83. könyvismertetések); az Uj M. Sionban (1876. Pellegrino Rossi, Helfert: Revolution u. Reaction cz. könyve után); a Pressburger Zeitungban (CXVII. évf. 118. sz. Die Urniederlassungen in unse­rem Vaterlande); a Westungarischer Grenzboteban (1880. 2342. sz. Die Pyre­näenbahn, 2565. sz. In der ungarischen Niederebene, 2611. sz. Im pontischen Becken, 2634. Die Donau und Lan­francoi's Werk über ihre Regulirung, 1881. 2812. sz. Zur Frage der Rassen­vertheilung in Ungarn, 1882. 3091. sz. Der Einfluss der Bodenformation auf die Rassenvertheilung in Ungarn, 3222. sz. In Aquincum, 3367. Ungarns antike Me­tallindustrie, 1883. 3407. sz. Kann Press­burg die Donau verlieren?); a Pozsony­vidéki Lapokban (1879. 45. és 1877., 1880. 35. sz. Elnöki megnyitó beszédek a pozsonyvármegyei régészeti és tört. egylet 1879. máj. 17. és 1880. nov. 22. tartott közgyűlésein, 1882. 69. sz. Nagy Lajos halálának ötszázados évfordulóján, 1883. 6. sz. A Csallóköz ármentesítése, 44. sz. A hazai kő érdekében, 64. sz. Pozsony tudományos tőkéje, 1888. 196. sz. Ring Mihály); az Archaeol. Mitthei­lungenben (XI. 1888. Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonien); a Kathol. 45.

Next