Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

M - Molnár (Dezső) Szulpicz - Molnár Titus János - Molnár Vid Bertalan - Molnár Viktor (kaposi idősb)

először adták a Nemzeti Szinházban 1893. jan. 13. A magyar n. múzeumi hirlap-könyvtár példányaiból. Molnár (Dezső) Szulpicz, bölcseleti doktor, szent Benedek-rendi áldozópap és tanár, szül. 1871. jún. 30. Magyar-Gencsen (Vasm.), 1887. júl. 31. lépett a rendbe s 1894. júl. 6. szenteltetett fel. 1896-ban nyert doktori s tanári oklevelet és azóta a győri főgymnasiumban a magyar s latin nyelvet és történelmet tanítja. — Munkája: Zermegh János és emlékirata. Történelmi forrástanul­mány. Kőszeg, 1896. Vajda Emil Névkönyve. — A szent Bene­dekrend Névtára. Ofgör, 1901. és a m. n. mú­zeumi könyvtár példányáról. Molnár Titus János, theologiai dok­tor, szül. 1798. aug. 29. Nagyszombatban (Pozsonym.); 1813. okt. 28. lépett a rendbe s Pannonhalmán bevégezvén theo­logiai tanulmányait, 1821. szept. 13. miséspappá szenteltetett fel; gymnasiumi tanár volt 1821—22. Győrött, 1822—26. Nagyszombatban; 1826—32-ig theologiai tanár Pannonhalmán; 1832—33. hittanár Komáromban, 1833—42. a győri akadé­mián ; 1841-ben a főapáti méltóságra harmadik helyen volt kijelölve; 1842—46. a főapát titkára; 1846—51. a komáromi rendház főnöke s gymnasiumi igazgató; 1851—56. ugyanott a rendház főnöke és lelkiatya. Meghalt 1857. máj. 17. Ko­máromban. — Czikke a Fasciculi Eccle­siastico-litterariiban (Pest, 1841. I. Quid sensit semper ac sentit nunc quoque ecclesia de mixtis matrimoniis ? item , an matrimonia mixta sine discrimine bene­dicti possint ?). — Munkája: Institu­tioni religionis christiano-catholicae usi­bus praelectionum academicarum accom­modatae. Budae, 1836—37. Két kötet. — Szent hymnusokat is szerzett szent Imre tiszteletére, melyek a szent Maurus con­gregatiójának breviáriumában vannak. — Kézirata: Bibliai magyarázatok, 4 rét 791 lap (a pannonhalmi könyvtárban). Vasárnapi Újság 1857. 22. Szám. (Nekr.) — Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 302. l. Molnár Vid Bertalan. L. Molnár (Vid) Bertalan. Molnár Viktor (kaposi idősb), ágostai evangelikus lelkész, M. Sándor, ágostai evangelikus lelkész és Gödri Anna fia. született 1826. júl. 2. Krizbán (Brassóme­gye) ; középiskolai tanulmányait a brassói ágost. evangelikus gymnasiumban végezte, azután 1846-ban Lipcsébe ment, hol két évig theologiát hallgatott; széleskörű ismereteivel a tanárok figyelmét annyira magára vonta, hogy ezeknek ajánlatára Lipcsében középiskolai tanársággal kínál­ták meg; ő azonban hazaszeretetére hallgatva, minden más tekintetet figyel­men kívül hagyva, hazajött s Brassóban települt meg, hol a szász ág. ev. egyházköz­ség kebelében a magyar tanítói s énekvezéri állást töltötte be. 1853-ban a zajzoni evang. egyház megválasztotta lelkészévé; 1858-ban Brassóba ment szintén lelkész­nek. Ezen időben tette a szász iskolai ha­tóság gymnasiumában a magyar nyelv ta­nítását kötelezővé s annak tanításával őt bízták meg. 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban. A két évtizedet meghaladó működésének ideje alatt az elhanyagolt barczasági csángókkal valóságos csodát művelt: vallási, politikai, tanügyi, társadalmi és gazdasági téren lázas tevékenységű actiót fejtett ki, hogy népét a tisztult hitéletnek, a rendíthetlen hazaszeretetnek, a szellemi felvilágosultságnak és anyagi jólétnek terére vezesse. A bárczasági magyar e­vangelikus esperesség, a bárczasági magyar evang.­iskola-egyesület, a brassó­vidéki népnevelési egylet, a műfaragá­szattal is kiegészített felső népiskola, a brassó megyei hivatalos tanító-egyesület, a bárczasági kölcsönmagtárak alapítása, a konyhakertészet meghonosítása, a fel­nőttek oktatását czélzó legény- és leány­egyesületek létesítése, iskolai és nép-8. tv sajtó alá adatakt 1902. szept. 24.

Next