Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

N - Nagy Sándor - Nagy Sándor

1885-ben a drezdai német tornaünne­pélyre utazott ki s ekkor a Nemzetnek volt a tudósítója. 1886-ban Romániát és Erdélyt utazta be s ez úttal az Arad és Vidékében 12 tárczaczikket írt. 1898-ban a hamburgi IX. német tornaünnepélyre utazott, mely alkalomból több német­országi tornaintézetet is megtekintett; ekkor a hamburgi tornaünnepély leírását a Budapesti Hírlapban közölte. Jelenleg az aradi kir. főgymnasium és az állami tanítóképzőintézet tornatanára, az aradi tornaegyesület titkára és művezetője. — Irt tanügyi czikkeket az Egyetértés, P. Hirlap, P. Napló, Budapesti Hirlap, Nem­zeti Iskola, Tornaügy, Általános Tanügyi Közlöny, Arad és Vidéke, Függetlenség, Aradi Hiradó, Herkules cz. napi- és szak­lapokba ; költeményeket és műfordítá­sokat a Bolond Istókba és a Szentesi Lapba. — Munkái: 1. Belgium testi ne­velése és a brüsseli nemzetközi torna­ünnepély. Arad, 1880. — 2. Néhány szó az új középiskolai törvényjavaslathoz. Ugyanott, 1882. — 8. Tornatanításunk hiányai és akadályai. U. ott, 1889. — 4. A testi nevelés és egy kis felvilágosítás. Az iskolai tornázás és játék. U. ott, 1891. — 5. Hogyan rendeztessenek a tanulók tornaversenyei, hogy az egészségre és erkölcsre veszélylyel ne járjanak. Kon­gresszusi felolvasás. Bpest, 1897. — Szer­kesztette az Aradi Tornaegylet 1879— 1902. Évkönyveit. — Kéziratban sajtó­készen : Arad város sportélete, Belgium általános tanügye és testi nevelése, Úti­rajzok Magyar-, Német-, Oláhországból és Belgiumból, Szabad- és rendgyakorlatok (fordítás), Vasbotgyakorlatok (fordítás), Súlyozó gyakorlatok, Az erő- és izom­képzés tankönyve (ford.), Az aradi torna­egyesület története és Tornakártyák (for­dítás). Lakatos Otto, Arad története. Arad, 1881. 71. 1. és a m. n. muzeumi könyvtár példá­nyáról és önéletrajzi adatok. Nagy Sándor, megyei árvaszéki főjegyző Szatmármegyében, szül. 1858. febr. 28. Tatárfalván (Szatmárm.). — Czikkeket (alkalomszerű irányczikkek, tárczalevelek és rajzok) írt a Kelet Népébe (1876—77. mint rendes munkatárs), a Szatmárba (1876—82-ig), Függetlenségbe (1880-tól mint rendes levelező), a Szatmármegyei Közlönybe (1884-től). — Álnevei és je­gye : Bombai Barna, Az a régi Barna és (II.). Önéletrajzi adatok. Nagy Sándor, bölcseleti doktor, okle­veles tanár és a m. n. múzeumi könyv­tár gyakornoka, szül. 1858-ban Füzes-Gyarmaton (Hontm.); szerény anyagi viszonyok között kezdte meg gymnasiumi tanulmányait Békésen, majd Késmárkon folytatta, honnét fényes eredményű vizs­gálattal jött a fővárosba, hogy itt bölcse­leti tanulmányait folytassa, hol különö­sen az irodalomtörténetből, történelem­ből és ennek segédtudományaiból képezte magát. Mint végzett egyetemi bölcselet­hallgatót a magyar n. múzeumi könyv­tárnál gyakornokul alkalmazták és a kézirati gyűjteményhez osztották be, hol nagy tevékenységet fejtett ki s egész lel­kesedéssel hozzá fogott a könyvtártudo­mányi, kézirattani s bibliographiai isme­retek elsajátításához, melyekben igen szép haladást tett. Rendszeres kivonatokat és indexeket készített a Petzhold-féle An­zeiger für Bibliographie und Bibliothek­wissenschaft és a Naumann-féle Sera­peum cz. bibliographiai s könyvtártudo­mányi szakfolyóiratok 40, illetőleg 30 éves folyamaihoz, melyeknek a könyvtár igen jó hasznát veszi. A M. Könyv-Szem­lének öt évig szorgalmas belmunkatársa volt. Meghalt 1886. jún. 20. Budapesten véletlen baleset (a szent Gellért hegyé­ről lebukás) következtében.­­ Czikkei a M. Könyv-Szemlében (1883. Horvát Ist­ván kéziratai a m. n. múzeumban); a Turulban (1883. Heraldikai és sphragis­tikai kéziratok a m. n. múzeum könyv­tárában) ; a Ludovika Akadémia Közlö-

Next