Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Naményi Lajos
801 Naményi 802 mánytárban (Uj Foly. V. Értekezések. 1839. Homonnai Drugeth Pál naplója). A magyar n. múzeumi könyvtár példányából. Naményi Lajos, volt magánhivatalnok, szül. 1868. jan. 9. Aradon ; az algymnasiumot szülővárosában 1881-ben végezte után a kereskedelmi pályán működött. 1900-ig ; előbb a Fényiére, két év múlva 1883-tól a Duna biztosító-társaság, végre Nagyváradon egy gyár hivatalnoka volt. Budapesten letelepedve, tanulmányait folytatta s a gymnasium felső osztályait (1901 és 1902) el is végezte. 1900-ban részt vett a múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége által rendezett II. könyvtárnoki tanfolyamon. A Fábián Gábor lakóházának emléktáblával való megjelölését 1883-ban az Arad és Vidékében (283. sz.) ő kezdeményezte; megpendítette a Sárosy-emléktábla eszméjét a Fővárosi Lapokban (1887. 295. sz.), Karacs Teréz 80. születési napjának megünneplését. (Ugyanott, 92-ik szám); a nagyváradi magyar színészet 100 éves jubileumát (Nagyvárad, 1896. 268. sz.), amit a nagyváradi Szigligeti-társaság ünnepélylyel ült meg 1898-ban és II. ez alkalomra Emléklapot szerkesztett. Neumann családi nevét 1887-ben változtatta Naményira. Czikkei az Arad és Vidékében (A magyar könyvészet és Szinnyei József, 1886. 262. sz. Két ismeretlen aradi lapról, 1889. 93. sz. A szabadságharcz Közlönyének aradi számai, 160. sz. Viszszaemlékezés Reviczky Gyulára); az Aradi Hírlapban (1884. Arad jubileuma 1834 —1884., Irodalmunk külföldön, Az aradi Kölcsey-egyesület nyilvános könyvtára); a Koszorúban (1884. Goethe magyar fordítói) ; a nagyváradi Szabadságban (1884. 228. sz. Tóth Kálmán és a forradalom); a M. Salonban (1885. Fábián Gábor); a Figyelőben (1885. Sümegi Kálmán, Jancsó Benedek, 1886. A «Figyelő»ről, repertóriuma, 1887. Karacs Teréz, Márki Sándor); az Alföldben (1886. 294. sz. Tóth Ede mint színész, 1887. 33. Petőfi mint fordító, 68. sz. könyvism., 1888. Bangó Petőről, 1889. 93. sz. Egy neveléstani írónőről: Takács Éva, 1892. Villa Regula); az Alföldi Képes Emlékkönyvben (1888. Tóth Ede és szülei); az Alföldi Képes Újságban (1887. Magyar írók gúnyolódásai, A népszínmű és jelene, Gelléri Mór, Tóth Ede népszínműve , Kerekes András, Tóth Kálmán és a forradalom); a Fővárosi Lapokban (1886. 292. sz. Fábián Gábor születése napjáról, 1887. Az olvasás művészete, Emléktáblát Sárosy Gyulának, 1888. Az aradi Hegyalján, 1889. A Sárosy-Albumról, Karacs Teréz elbeszélései, 1890. Pőstyénből, A pőstyénvidéki hímzési ipar, Csejthe, 1891—92. Aradi színházi tudósítások, Az aradi szabadságharcai múzeum) ; az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1886—87. Schiller hazánkban, Irodalmunk külföldön, 1888. Irodalmunk külföldön 1887-ben, 1892. könyvism.); az Aradi Közlönyben (1886. Egy megyei múzeum alapítása, 1887. Egy aradi tanító negyedszázados jubileuma, Az aradi írókról, Adalék a magyar színészet történetéhez, 1888. A munkáról, 1889.199. sz. Irodalom); a Nemzetben (1887. 105. sz. Karacs Terézről); az Alföldi Újságban (1888. Ifjúsági kör, Évi zárvizsga szükséges-e ? Szabadságharczi múzeum, A biztosítás népszerűsítése, A vidéki színészetről, Irodalmunk és a kritika, A pályaválasztásról, Hazánk és a külföld, A magyar irodalomtörténetírás sat.); a Színész Pantheonban (1889. Egri Kálmán, Medgyasszay Evelin, Kazaliczky Antal, Mezey Péter, Breznay Anna, Kövessyné Iványi Mariska, Barna Izsó sat., 1890. Az aradi színészet története); az Aradi Képes Naptárban (1890. Sárosy Gyula költészetéről); a M. Államban (1890. 156. Renaissance-emlékek a budapesti belvárosi plébánia-templomban); a Nyugatmagyarországi Híradóban (1891. Pőstyénről); az Ország-Világban (1892. Id. Szinnyei J. Magyar írók IX. 26