Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Náray Tihamér (nárai) - Narcis Ferdinand György - Nasch Fülöp - Naschér Simon
819 Náray—' •Nascher 820 Varadinenserri episcopatum suum prima vice solemniter ingrediretur dicatus. U. ott, 1801. 31. Sion 1888. 778. 1. — Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 183. 1. Náray Talamér (nárai), városi főszámvevő, N. Antal ügyvéd, író és Szucodolszky Mária fia, szül. 1849. márcz. 7. Gyorokon (Aradm.); iskoláit Aradon és Szegeden végezte, majd a pesti egyetem jogi fakultásán folytatta, de teljes vagyontalansága miatt be nem fejezhette. Eleinte nevelő volt és képesítést nyert a franczia nyelvből és a gyorsírásból , az aradi állami tanítóképzőben és a szegedi állami főreáliskolában a gyorsírást tanította. Később e pályával szakított. Katonai kötelezettsége teljesítése után állami pénztári és számvevőségi tisztviselő volt. 1881-ben Újvidéken városi főszámvevő lett és azóta ezen állásában működik. — Czikkeket írt névtelenül a Környei által szerk. Néptanítók Lapjába (70-es évek elején két mennyiségtani czikk); a humorisztikus lapokban (80-as években, egy pár tréfás czikke és verse van). — Munkája : Dr. Csömörüzy Jeremiás, aradi búbánatok. Néphangoló instrumentum. Arad, 1879. Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 72. 1. és önéletrajzi adatok. Narcis Ferdinand György, orvostanhallgató. — Munkája: Dissertatio Botanico-Medica, De Chaerophyllo, Qvam Praeside Christophoro Helvigio, . . . . publico & placido Eruditorum examini subjicit Respondens ... Ad diem XIV. Martii. M.DCC.XI. Gryphisvaldiae. (Ajánlja pártfogóinak, Mevius Frigyes svéd lovasezredesnek és Essen Ferencznek. Üdvözlő verset írt hozzá a késmárki szül. ifj. Buchholtz György). Uj 31. Athenas 573. lap. (Faho). — Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 2. rész 733. 1. Nasch Fülöp, reáliskolai tanár. — Czikke a vágujhelyi izraelita reáliskola Értesítőjében (1901. Hans Sachs bibliai drámái. Ism. Egyet. Philolog. Közlöny). A magyar n. múzeumi könyvtár példányából. Nascher Simon, bölcseleti doktor, rabbi, szül. 1841. márcz. 16. Liptó-Szent-Miklóson ; tanult a bajai gymnasiumban az 50-es években, hol Kalmár József tanítványa volt; tanári oklevelet is nyert és 1866 óta a berlini zsidó hitközség rabbija és hitszónoka. Czikke a Löw Ben-Chananjában (1860. Ueber jüdische Kanzel-Exegese). — Munkái: 1. Worte des Dankes. Rede, gehalten bei Erlangung der Morenn-Würde im Tempel zu Baja. Baja, 1860. — 2. Gottesdienstlicher Vortrag am 1. Pesach-Feiertag im Gotteshause zu Szegszárd gehalten. Pest, 1860. — 3. Unsere Lichtung. Glauben ist Denken. Berlin, 1860. — 4. Der Gaon Haja. Ein Beitrag zur Entwicklungs-Geschichte der semitischen Sprachforschung. U. ott, 1867. — 5. Die Sentenz bei Juden und Arabern. Eine vergleichende Studie. U. ott, 1868. — 6. Grabrede beim Tode des sei. Nathan in Rathenov. U. ott, 1871. — 7. Einfluss der deutschen Philosophie auf die Volksbildung. U. ott. 1872. — 8. Wissenschaftliche Vorträge: 1. Moralische Wirkung der Kunst, 2. Faust von Goethe und Lenau, 3. Philosophie und Volksbildung. U. ott, 1875. — 9. Das Judenthum der Aufklärung. Reden für die Gebildeten aller Confessionen. Magdeburg, 1876. — 10. Franz Deák. Gedächtnissrede, gehalten am 2d. Jänner 1877 im Berliner Ungar-Verein. Berlin, 1877. — 11. Die jüdische Gemeinde in ihrer Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft. Reden für Freunde religiöser Cultur und Freiheit. U. ott, 1877. — 12. Moses Naschér, Oberrabbiner in Baja. Eine exegetische Monographie. Ugyanott, 1879. arczk. — 13. Vier Momente. Gottesdienstliche Rede, zur Feier 25-jähr. Stiftung der Gemeinde Schochare Hattob