Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

N - Nikolics Sándor - Nilvan Miklós - Nimethi István - Nimez N. János - Ninity Sakrak György - Nisnyánszky Menyhért - Niszl József - Nith János (Norbert)

1065 Nikolics—Nith 1066 a zeneelmélet és zenetörténet tanárául nevezték ki. 1875-ben életbe lépvén az országos m. kir. zeneakadémia, oda a harmónia, ellenpont s a magasabb zene­szerzési tanszakhoz tanárrá nevezték ki. A m. kir. operaház 1884-ben megnyíl­ván, ott is az első fuvola-művészi állást foglalta el. 1888-ban nyugdíjaztatott. 1889-ben Káldy Gyulával megalapította a ma­gyar zeneiskolát. Meghalt 1895. máj. 27. Bpesten. — Mint zeneíró és szakbiráló tevékeny részt vett a napisajtó s iroda­lom működésében. — Munkája : Elemi zene-elmélet kérdésekben és feleletekben, rövid idegen műszótárral. Pest, 1873. (2. kiadás. U. ott, 1892.).­­ Kéziratban fordított színművei: Gyilkosság, vigj. egy felv. (Előadták Kassán 1862. nov. 17.); Orpheus az alvilágban, operette 4 szak., szövege Cremieux Hektortól, zenéje Offen­bachtól (Kassán 1863. júl. 12.); Ha te úgy, én is úgy, vigj. egy felv. (Kassán 1864. jan. 7.); A fogadósné, jellemrajz dalokkal 3 felv., írta Kaiser Frigyes (először Kassán 1864. jan. 31.). Budapesti Közlöny 1869. 58. SZ. — Petrik Könyvészete. — M. Könyvészet 1892. — Va­sárnapi Ujság 1895. 22. SZ. arczk. — A zene­iskola Értesítője 1895. arczk. — Fővárosi La­pok 1895. 146. SZ. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 179. 1. (Id. Ábrányi Kornél). — Magyar Zeneiskola Értesitője. Budapest, 1895. arczk. (Weszely Ödön). — Budapesti Hirlap 1895. 145. sz. (Rákosi Jenő és Weszely Ödön). Nikolics Sándor. L. Nicolich. Nilvan Miklós, ügyvéd Brassóban. — Munkája: Căleuza in depretul cambial. Brassó, 1896. (Útmutató a váltó-eljárás körül). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Némethi István, ev. ref. theologiai ta­nuló az utrechti egyetemen. — Munkája : Exercitatio ad Thomae Part. I. & XII. Art. I. D.e Visione Dei per Essentiam. Pars Posterior. Praeside Gilberto Voetio. Ad diem 14. Juli 1651. Ultrajeeti, 1655. (Voetius, Gilb., Selectarum Disputationum Theologicarum Pars II. Ultrajeeti 1655. 1203—1217. 1.). A magyar n. múzeumi könyvtár példá­nyáról. Nimez N. János, róm. kath. plébános Poprádon és Strázsán (Szepesm.). — Munkája: Aloysens Merz ... Systema­tische Methode die Protestanten von der Wahrheit der katholischen Religion zu überzeugen aus einer Unterredung oder Gespräch in eine förmliche polemische Abhandlung zusammengesetzt und mit einigen Einschaltungen vermehrt zur Erleuchterung des sechswöchentlichen Unterrichts durch ... Kaschau, 1798. Petrik Bibliogr. Ninity Sakrak György, görög keleti szerb lelkész, ráczkevei (pestmegyei) szár­mazású szerbországi pap. 1889 nyarán látogatóba jött Ráczkevére rokonaihoz örökség dolgában ; de nem várván meg az ügy lebonyolítását, haza utazott és ott a rablók szept., azt hitték, hogy pénzt hozott, hazájából, meggyilkolták. •­ Ma­gyar egyházi beszédeket fordított szerbre. Fővárosi Lapok 1889. 247. SZ. Nisnyánszky Menyhért, L. Nyizs­nyánszky. Niszl József, német színész. — Mun­kája : Theatralisches Denkmal einem hohen und gnädigen Adel den verehrungs­würdigen Gönnern und Theaterfreunden in Kaschau gewidmet von J. N. 1791. Hely n. Petrik Bibliogr. Nith János (Norbert), szent Ferencz­rendi szerzetes, szül. 1847. nov. 26. Homok-Komáromban (Zalam.); a szent Ferencz-rendbe lépett, hol a Norbert ke­resztnevet vette fel; 1871. aug. 15. pappá szenteltetett ; tartományi főnöke volt a magyarországi szent Lászlóról nevezett Ferencz-rendnek. Midőn a pápa a rendet beolvasztatni rendelte a megszigorított kisebb rendbe (ordo minorum), kilépett a rendből és 1899. decz. 26. világi pap lett és Kanizsa városa, hol mint pro­vinciális működött, kórházi lelkészszé választotta. — Vallásos és alkalmi költe-

Next