Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nostitzius (Ker.) János - Nostitius Zsigmond - Nosz Gusztáv - Nosz Gyula - Noszág János
1089 Nostitzius—Noszág 1090 X Nemzetségi Zsebkönyv. Forailgi Családok. Bpest, 1888. 381. 1. — Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902. 363. 1. és a magyar n. muzeumi könyvtár példányáról. Nostitzius (Ker.) János, ág. ev. lelkész, trencséni származású, 1666-ban a nyári félévre iratkozott be a jenai egyetemen. 1670. febr. 6. zsolnai diaconus volt. Mint solustai lelkész megidéztetett a pozsonyi vértörvényszék elé s midőn megjelent, aláírta azon térítvényt, melynek értelmében a hazából kivándorolt és Boroszlóba ment, hol az ifjúságot héber nyelvre tanította; majd 1682-ben Zsolnára visszaköltözött, de ahol nem sokáig maradhatott, mert az ellenfél garázdasága miatt 1683. októberben távoznia kellett onnét; azonnal meghívták az újstubnyaiak lelkészül. Sok évet töltött a königsbergi, wittenbergai sat. egyetemeken, honnét visszatérve, bazini iskolaigazgató lett. Munkája: Disputatio Academica De Potentia Dei. Quam Omnipotentissimo Sospitatore secundante, & Amplissima & Spectatissima Facultate Philosophica Alma in Salana suffragante, Sub Umbone Viri ... Dn. M. Johannis Christophori Hundeshagen ... Publico Eruditorum examini exercitii ergo exponit. Jenae, 1666. — Üdvözlő verset írt Schoffenberger (Michael), Exercitatio Theologica .. . Jenae, 1666. cz. munkába. Fabó, Monumenta I., III., IV. — Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék áldozatai. Sárospatak, 1874. 136. 1. — Ábel-Vokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 22. 1. — Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 721. 1. Nostitius Zsigmond, ág. evang. lelkész, trencsénmegyei származású, Német-Lipcsében és Rózsahegyen tanult, 1567. Boroszlóba ment, 1571. pedig a wittenbergai egyetemre ; innét rövid idő múlva visszatért Rózsahegyre rektornak, egyszersmind a község jegyzője volt; ugyanott két év múlva megválasztották lelkésznek és 1578. febr. 11. avattatott fel Wittenbergában. 1579-ben Kassára ment, hol mint tót prédikátor működött. — Hosszabb versét őrzi a város levéltára : Nostitius Sigismundus dedicavit carmina elegiace con scripta in honorem et laudem nostrae reipublicae (V. sk. 1580.). Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 56. lap. — Fabó, Monumenta III. 58. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 160. 1. Nosz Gusztáv, ág. ev. főgymnasiumi tanár volt Eperjesen 1888—90-ig, hol a görög, latin, magyar és német nyelvet tanította. — Czikkei az eperjesi ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1889. A görög drámáról, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1890); a Székely-Udvarhelyben (1899. 13., 14. szám. Márczius 15. és Petőfi Sándor, 43. sz. A tanuló ifjúság részére rendezett színi előadás alkalmából elmondott beszéd: Csiky Gergely Czifra nyomorúságáról); az Udvarhelyi Híradóban (1900. 49. sz. Vörösmarty emlékezete.) Az eperjesi ág. ev. főgymnasium Értesítője 1889—90. Nosz Gyula, jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1865-ben Iglón (Szepesm.); középiskoláit Iglón, egyetemi tanulmányait Budapesten és külföldön végezte. Azután ügyvédi vizsgát tett, de nemsokára szülővárosa Igló szolgálatába lépett, a mely utóbb polgármesterévé választotta. A belügyminisztériumban mint a kodifikáló bizottság kültagja működött. Országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal az 1901. általános választások alkalmával a szepesszombati kerület választotta meg. A zárszámadási bizottság tagja. — Munkái : 1. Tanulmány a Gömör- és Szepesmegyék közt létesítendő vasúti összeköttetésről, Bpest, 1898. (Névtelenül). — 2. A közigazgatás egyszerűsítése és a közigazgatási reform. U. ott, 1901. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 330.1. — 31. Könyvészet 1901. — Vasárnapi Újság 1902. 50. SZ. arczk. Noszág János, ág. ev. lelkész Nyir- 35