Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Oó Dezső - Oó Mihály - Opavszky Gábor - Opel A. M. Ede - Opitz Sándor
1311 O.— Opitz 1312 Vígj. egy felv. Pest, 1865. (Ford. Ónossy). — 2. Országgyűlési jelentés a moraviczai kerület országgyűlési képviselői választóihoz. Bpest, 1881. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Budapesti Közlöny 1869. 53. SZ. — Akadémiai Értesítő 1870. 81. 1. — Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. Oó Dezső, polgári iskolai tanító, Oó Mihály képzőintézeti tanár fia, született 1871-ben Nagyváradon ; tanulmányait a budapesti m. kir. állami polgáriskolai tanítóképzőben fejezte be. Az oklevél megszerzése után a nagy-rőczei állami polgári és középkereskedelmi iskolához neveztetett ki ; innét a nagyváradi községi polgári fiúiskolához ment, hol 1895 óta mint rendes tanító működik. Czikkei a Tiszántúlban (1895. A hegyek életéről, szépségeiről, 1898. Nyelvünkről); a nagyváradi községi polgár iskola Értesítőjében (1896. Millenniumi beszéd, 1898. A polgári iskolák országos reformjáról, 1903. A testi nevelés fontossága). —Munkája: Egy magyar főnév ragozott alakjai. Nagyvárad, 1900. M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok. Dó Mihály, képzőintézeti tanár, szül. 1832. szept. Szécsényben (Nógrádm.); a gymnasiumot Gyöngyösön és Selmeczen végezte. Mint tanító működött Megyerben és Dejtáron (Nógrádm.). 1850 őszén Pestre jött a kir. kath. írtanítóképzőbe ; ennek elvégzése után Budaujlakon működött mint osztálytanító ; innét Pestre jött a ferenczvárosi elemi iskolához; helyzetén javítani kivánt, azért Rézbányára (Biharm.) ment, hol 13 évig bányatelepi tanító volt. 1870. márcz. 1. a nagyváradi r. kath. iskolánál kezdte tanítását és 1903. aug. 31. bevégezte, midőn nyugalomba lépett. Azonban, mint képzőintézeti tanár, még folytatja működését. Czikkei a nagyváradi iskolai Értesítőben (1874. A koraérett ifjúság, 1891. Az ásványország a népiskolában, 1887. Az ártatlan ifjúság, 1888. Miként orvosolhatja a tanító a hanyag iskolalátogatást és a hiányos házi nevelést, 1881. Korunk hitetlensége). Önéletrajzi adatok. Opavszky Gábor, ág. ev. tanító Szarvason. — Munkája: Tót és magyar olvasókönyv az ág. ev. tót ajkú iskolák 1. oszt. számára. Bpest, 1888. (Molnár János tanítóval együtt. 2. kiadás. U. ott, 1895.). A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Opel A. M. Ede, bölcseleti doktor, Albert szász király egykori felolvasója, reál- és polgári iskolai tanár, a természettudományok volt tanára a Csöndes J. F. tan- és nevelőintézetében Sopronban, hol az intézet tanszergyűjteményét és vegytani műtermének berendezését eszközölte. Munkája: Csöndes J. F. tan- és nevelő intézete tanszergyűjteményének jegyzéke. Sopron, 1875. A magyar nemzeti múzeumi könyvtár példányáról. Opitz Sándor, r. kath. plébános, szül. 1825 nov. 21-én Szabad-Szent-Tornyán (Békésm.) ; a kalocsai érseki megyébe lépett papnak és 1848. decz. 13. szenteltetett fel; előbb a püspöki irodában működött két évig. 1848-tól segédlelkész volt Hegyesen, Jankováczon, Ó-Kanizsán,Ó-Becsén, Martonoson, Zentán, Keczelen és ismét Jankováczon; 1864-ben administrátor Adorjánban, 1867. ugyanott plébános lett és 1868-tól ugyanaz Adán. Országgyűlési képviselő volt 1861. és 1865—69-ben. 1889-től czímzetes kanonok és adai (Bácsmegye) plébános. Meghalt 1898. január 15-én Adán. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. — Munkái: 1.^4 bűn büntetése. Karácsonyi játék 3 felv. Bpest, 1896. (Népiratok 123.). — 2. A pogány megtérése. Karácsonyi játék. 3 felv. U. ott, 1896. (Népiratok 124.). — 3. Békesség az embernek. U. ott, 1897. (Népiratok 139.). Magyarország és a Nagyvilág 1866. 18. SZ. arczk. — Schematismus Cleri Colocensis et Bacsiensis 1888., 1898-99. 41. év sajtó alá adatott 1903. okt. IS.