Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Oppodi Alajos I. - Opra József - Opran János - Oprisa Pál - Oratsek Imre - Oravetz Ignácz - Orbai Antal
1315 Oppodi—Orbai 1316 central vetítés alaptételeinek magyarázatához készített 40 db szemléltető eszközhöz. Középtanodák, tanítóképző-intézetek használatára. Zombor, 1895. A magyar n. muzeumi könyvtár példányáról. Oppodi Alajos I., kereskedelmi üzletvezető, később raktártulajdonos Pesten. Oppenheim családi nevét 1857-ben változtatta Oppodira. — Munkái: 1. Városi és Vidéki Tudósitó. Szerkesztette és kiadta 1860. január elejétől deczember végéig hetenként egyszer, később kétszer magyar és német szöveggel, Pesten. — 2. Felsőbb helyen engedélyezett ingóságok raktára nyilvános árverésekkel Pesten. U. ott, 1862. (Magyar és német szöveggel). Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 171. 1. és a m. n. muzeumi hirlap-könyvtár példányáról. Opra József orvosdoktor, peselneki (Sáromszékm.) származású. — Munkái : 1. Dissertatio inaug. medica de myrmeciasi. Pestini, 1834. — 2. De paludibus et morbis ab exhalationibus earum provocatis. U. ott, 1834. Rupp, Beszéd 157. 1. — Szinnyei Könyvészete. Opran János, tanuló az ág. ev. gymnasiumban Pesten. — Munkája: Rede bei dem Beschlüsse öffentlicher Prüfung des 2. Semesters an die Vorsteher und Lehrer bey der öffentl. Schulanstalt der evang. Glaubensgenossen A. B. zu Pesth. Pesth, 1828. Petrik Bibliogr. Oprisa Pál, bölcseleti doktor, görögkeleti rumén gymnasiumi tanár Brádon, hol a történelmet, rumén és latin nyelvet tanítja, szül. 1861-ben Czebén (Hunyadmegye); a budapesti és bécsi egyetemen végzett történelmi s nyelvészeti tanulmányokat és 1892. ápr. 30. nyert bölcseleti s még azon évben tanári oklevelet. Czikke a brádi görög-keleti rumén algymnasium Értesítőjében (1900. Imperatul Traian cabine făcător poporului román). — Munkája: Costin Miron. Tanulmány a román irodalomtörténet köréből. Bpest, 1892. (Bölcseletdoktori értekezés). Vajda Emil Névkönyve 49. 1. és a budapesti bölcseletkari jegyzőkönyvből. Oratsek Imre, reáliskolai tanár Szegeden, hol egyszersmind a főiskolák iparosztályának rendes tanítója volt. Meghalt 1864. ápr. 26. Szegeden 59. évében. Munkája: Elemi mértan, alreáltanodák számára. A cs. kir. közoktatási minisztérium által kiadott tanrendszerben felállított elvek szerint, különös figyelemmel az iparűzők szükségeihez alkalmazva. Szeged, 1852. A szöveg közé nyomott 66 idommal. Petrik Bibliogr. és gyászjelentés. Oravetz Ignácz, r. kath. plébános, O. György és Medinger Terézia fia, született 1767. febr. 20. Nádason (Pozsonym.); a gymnasiumot Trencsénben, Székesfejérvárt, Zomborban, Jászberényben, Budán, a bölcseletet Pozsonyban, a theologiát ugyanott és Veszprémben végezte; 1789-ben lépett a papi pályára s 1791. okt. 4-én fölszenteltetett; segédlelkész volt Ercsiben, 1792. decz. 20-tól plébános Tárnokon (Fehérm.) 1841-ig, mikor nyugalomba vonult. Meghalt 1843. körül. — Tótul több munkát adott ki, így: 1. Hruba ščepna zahrada. (Az oltványos kert, csehből ford.) ... — 2. Hora Kalvariska ... (szintén csehből fordítva). — Bibliai történetek. (Németből Piss után ford.). Katekizmus az elemi s középiskolák számára (csehből ford.). Elemi iskolai tankönyv (tótul) és kiadta Bernolák Grammatikáját (tót helyesírással); de ezeknek könyvészeti leírását Horvát István nem közli. Pauer, Joannes, Historia Dioec. Albaregalensis. Albae-Regiae, 1877. 475. 1. és Horvát István, Lexicon Eruditorum (kézirat a m. n. múzeumban). Orbai Antal, orvosdoktor, pestmegyei főorvos, előbb jászkerületi főorvos volt Jászberényben. Orbai (Richvalszky) Antal állami számvizsgáló fia, szül. 1829-ben