Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Orbán Ferencz - Orbán Gábor
Németországot és egy év múlva visszatért hazájába. 1871-ben a Brassóban rendezett tanítói póttanfolyamon mint előadó tanár kezdette működését. 1872-ben a dévai állami tanítóképző tanárává neveztetett ki. 1875-ben a közoktatási minisztérium a Brassóban szervezendő állami iskolák igazgatásával bízta meg. Az igazgatása alatti iskolák: 14 osztályú fiú-és leányiskola, négy oszt. polg. leányiskola, három oszt. kereskedelmi akadémia, három oszt. középipariskola s alsófokú ipariskola. 1875—85-ig a brassói állami népoktatási intézetek szervezője és igazgatója, 1884—1885-ig a polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi s ipariskola igazgatója, 1885 óta az önállóvá vált kereskedelmi akadémia s közép-faipariskola igazgatója volt. Tanította a közgazdasági ismereteket mind a két intézetben. Jelenleg igazgatója az 1895 óta felső kereskedelmi iskola czímmel bíró előbbi intézetnek. 1897 óta a Ferencz József-rend lovagja. Az általa szervezett iskolák felügyelő gondnoksági elnöke, tagja az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanácsnak, a brassóvármegyei tanítótestület tiszteletbeli elnöke, a kereskedő iskolai tanárok egyesületének választmányi tagja, a Mária Dorottya-egylet központi választmányának tagja, elnöke az Erdélyrészi Kárpát-egylet brassómegyei osztályának s Brassómegye törvényhatósági bizottságának. Czikkeket írt a Nemerébe (1872), a Magyar Tanügybe, a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönybe ; politikai s nemzetgazdasági czikkeket a napilapokba; czikke a brassói kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1890. Czukoripar és répatermelés). — Munkája : A brassói kereskedelmi akadémia és a közép-faipariskola első tíz évének története. Brassó, 1895. — Szerkesztette a Nemere czímű politikai s közgazdasági lapot 1872-ben aug. 10-ig Brassóban ; a Brassó Bel- és Bolonya-külvárosi m. kir. állami elemi népiskolák I—III. Értesítőjét 1876—78-ig ; a brassói kir. áll. felső leány- és elemi népiskolák IV—VI. Értesítőjét 1879—85.; a brassói m. kir. áll. elemi, polgári és ipariskolák (Vll-től) és a kereskedelmi akadémia Értesítőjét 1885-től 1895-ig. (X. 1885. Kimutatás a brassói állami iskolák első tíz évéről); 1895 óta a felső kereskedelmi iskola Értesítőit. Néptanítók lapja 1872. 737., 1878. 368., 1884. 123. 1. — Gross, Julius, Kronstädter Drucke 153., 154. lap. — Schack Béla, Kereskedelmi Iskoláink. Bpest, 1896. 6. 1. — Vaday József, Magyar Tanférfiak. B.-Csaba, 1896. Fénynyom. arczk. Orbán Ferencz, cs. és kir. udvari építészeti mérnök Bécsben, előbbinek és kisfaludi Kassics Hedvignek fia, szül. 1874. aug. 30. Déván (Ilunyadm.); középiskolai tanulmányait a brassói állami főreáliskolában, a műegyetemet Budapesten végezte s ugyanott nyert építészmérnöki oklevelet. Működését Czigler tanár irodájában kezdette, honnét tanulmányainak bővítésére egy évet Olasz-, Német- és Francziaországban töltött. 1899-ben a bécsi cs. és kir. udvari építészeti hivatalhoz neveztetett ki. Munkája: A heidelbergi vár renaissance szász mesterei. Bpest, 1899. Öt kőnyomatú rajzzal. (Különnyomat az Építési Iparból). A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról és atyjának szives közlése. Orbán Gábor, rajzmester, borsodmegyei származású volt, 1798 körül született ; a bécsi művészeti akadémiában fél évig tanult; Komáromba a városi tanács 1825. júl. hívta meg rajzoló mesternek, és ott tanított az 1850-es évek közepén bekövetkezett haláláig. Jókai is nála gyakorolta magát a festészetben 1845—46-ban, a mikor én is tanítványa voltam. Különcz ember volt a rajziskolai háznak, hol mint agglegény, magányosan, cseléd nélkül élt, az utczára szolgáló ablakait befalaztatta s az udvarán a nagy szederfák alatt futkosó csirkéinek (melyeket maga sütött, főzött meg) etetésében